Vízügyi Közlemények, 1937 (19. évfolyam)

3-4. szám - Kun László: Vízügyeink nemzetközi szempontból nézve

361 egyezmény további részletezést nyert a határfolyókon gyakorlandó éjjeli halászatra és a tilalmi időre vonatkozó magyar-csehszlovák egyezményben. Az egyezmény VIII. Cím-e (63—66 cikkek) a határ mozgó részeit tárgyalja. Az államok kijelentik, hogy valamely vízfolyáson természeti események következtében keletkezett változás alatt — amely a határt a határmegállapításra vonatkozó jegyzőkönyvek rendelkezései értelmében módosítja — egyúttal azok a változások is értendők, amelyeket a felek közös megegyezéssel létesítenek. (Pl. a sodorvonalnak folyószabályozás következtében való eltolódása.)

1 A XI. Cím (78—81 cikkek) általános határozmányokat tartalmaz. A vízügyi szolgálatot ez a rész a határátlépési igazolványok kiállítási módja és a határátlépésre vonatkozó intézkedések miatt érdekli. a) A halak egységes, általános kíméleti idejének megállapítására és a határfolyókon való éjjeli halászat engedélyezének föltételeire vonatkozó magyar-csehszlovák egyezmény. Az egyezmény részletezve a magyar-csehszlovák határegyezményben foglalt halászati rendelkezéseket, a halak kíméleti időszakául az április 1-től május hó 30-ig terjedő két hónapot állapítja meg, míg az éjjeli halászat engedélyezését több feltételtől teszi függővé. A feltételek a halász személyére és a halászat módjára vonatkoznak. Még e kívánalmak teljesítése mellett adott kivételes engedélyek birtokában is csak május 31-től szeptember 30-ig gyakorolható az éjjeli halászat csupán az ily célra kijelölt helyeken. Az éjjeli halászat űzésénél az idegen állam területére eső folyóparton kikötni tilos. 2) Magyarország és az utódállamok között kicserélendő iratokra és tervekre vonatkozó egyezmények. a) Magyar-osztrák viszonylatban az iratcsere az 1923. február hó 26-án kelt döntőbírósági megállapodás alapján történik. (Bundesgesetzblatt für die Republik Österreich 1923. március 17. No. 133. Staatsvertrag.) ß) Magyar-jugoszláv viszonylatban történő iratcserére az érdekelt államok 1925. április 7-én kötöttek egyezményt, mely kihirdetést nyert a 2430/1925. M. E. rendelettel. (Budapesti Közlöny 1925. június 11.) A vízügyek irattári és tervtári anyagának kicserélésére az egyezmény általános része és V. függeléke vonatkozik. Y) Magyar-csehszlovák viszonylatban történő iratcserére vonatkozólag a két szomszéd állam között 1927. szeptember hó 1-én létesült megállapodás, amely közzététetett a 8000/1927. M. E. rendelettel (Budapesti Közlöny 1928. május 10) és amelynek általános része és III. függeléke tárgyalja a vízügyi iratok és tervek kölcsönös átadását. b) Magyar-román viszonylatban történő iratcseréről a már említett magyarromán vízügyi egyezmény 6. cikke intézkedvén, iratcserére vonatkozólag egyéb megállapodást a kormányok nem kötöttek. V. ORSZÁGHATÁROK A HATÁRVÍZFOLYÁSOKON. Ismertetésünkben eddig nem szólottunk még egy igen fontos körülményről, tudniillik arról, hogy vájjon a trianoni diktátum megvonta határok miként vonulnak a határt képező vízfolyásokon. 1 Az ilyen esetekben használandó egyezmény-mintát a magyar-csehszlovák vegyes műszaki bizottság meg is szövegezte és az a kormányok részéről jóváhagyást nyert.