Vízügyi Közlemények, 1937 (19. évfolyam)
3-4. szám - Kun László: Vízügyeink nemzetközi szempontból nézve
357 T) magyar-csehszlovák viszonylatban az 1927. szeptember hó 1-én kötött iratkicserélési egyezmény ; b) magyar-román viszonylatban az iratcserékről а В. 1. alatt említett egyezmény 6. cikke intézkedik. Az alábbiakban röviden ismertetjük az említett egyezmények fontosabb rendelkezéseit. A) A Duna-egyezményből származó egyezmények. 1. A Duna és a Tisza Szamos-torkolatalatti magyar-csehszlovák közös határszakaszai műszaki-gazdasági kérdéseinek szabályozására vonatkozó magyar-csehszlovák egyezmény Л Az egyezmény célja a bajózható határvízfolyásokon szükséges vízimunkálatok kivitele céljából a két állam együttműködését biztosítani ; e célból a munkák tervezése, kivitele és a költségek viselése szempontjából külön tárgyalja a Dunát és Tiszát, megkülönböztetést téve a) árvédelmi-, b) középvízszabályozási-, с) kisvízszabályozási-, és d) szabályozási célokat szolgáló kotrási munkák között (1. cikk). A dunai árvédelmi művek, nemkülönben a középvízszabályozási munkák tervezéséről, kivitelükről és a költségek viseléséről mindegyik állam sajátmaga gondoskodik, azzal a megjegyzéssel, hogy a tervek közös megegyezéssel állapítandók meg és azok a kormányok jóváhagyását igénylik. A középvízszabályozáshoz szükséges kavicsanyag az illetékes hivatalok által közösen megállapítandó helyen — tekintet nélkül az országhatárokra — bárhol kitermelhető (2. és 3. cikkek). A saját területükön végzendő kisvízszabályozási munkákat az államok általában maguk végzik, de lehetőleg váltott sorrendben. A munkák költségei, amennyiben a művek a középvízi medren belől vannak, egyenlő arányban osztandók föl. A munkákhoz szükséges kőanyag szállít ásánál a gazdaságossági szempont a mértékadó, vagyis a kő — tekintet nélkül az államok területére — általában a közelebb fekvő bányából szerzendő be, de törekedni kell — amennyire csak lehet — a kőszállítások mennyiségének évenkinti kiegyenlítődésére. A szállításokból eredő többletek vagy átviendők a következő évre, vagy pedig pénzben fizetendők ki (4. cikk). A szabályozási célokat szolgáló kotrási munkákat az az állam hajtja végre, amelynek területén a tervek szerinti kikotrandó tömeg nagyobb része van. E kotrások költségeit az államok felerészben viselik és mindegyik államnak igénye van a területen kotrott anyagra (5. cikk). A karbantartási munkákat, amennyiben árvédelmi vagy középvízszabályozási munkákról van szó, mindegyik állam a saját területén maga végzi saját költségére, ezzel szemben a kisvízszabályozási művek karbantartásának költségeit az államok közösen viselik (6—8. cikkek). A hajózóút kitűzése, megvilágítása a CID rendelkezéseihez képest történik (9. cikk). 9 Az egyezmény aláírása mindkét kormány részéről megtörtént. Magyarország részéről az egyezmény legfelsőbb megerősítést nyert 1937. október 15-én. A megerősítés okmányainak kölcsönös kicserélése a közel jövőben fog megtörténni, amelynek időpontja után számított 4 héttel az egyezmény érvénybe lép. Végrehajtása a magyar-csehszlovák határcgyezményéhez hasonlóan közigazgatási úton, közzé nem tett rendeletek útján fog történni.
