Vízügyi Közlemények, 1937 (19. évfolyam)

3-4. szám - Kun László: Vízügyeink nemzetközi szempontból nézve

351 ezek a költségek a haszonarányban az államok között megosztassanak (például a vaskapui munkák). A XVII. cikk szerint a Dunának határt alkotó szakaszain végzendő munkák végrehajtását és a költségek szétosztását az illető parti államok közös megegyezéssel intézik el. Megegyezés hiányában a bizottság maga állapítja meg a szükséges munkák végrehajtásának föltételeit és esetleg a végrehajtással kapcsolatos kiadások szétosztását. A XVII—XXXVIII. cikkek a hajózásra vonatkozólag tartalmaznak előírásokat., amelyek közül kiemelendő a XXIV. cikk rendelkezése, amely megemlíti, hogy a bizottságnak a nemzetközi Dunára érvényes hajózási rendszabályzatot kell kidolgoznia. Ezt a ,,Hajózási Rendszabályzat"-ot a bizottság ki is dolgozta, mely több ízben nyert módosítást. Az új, egységes szabályzatot a 10,70011935. sz. M. E. rendelet tartalmazza.

1 A XXXV. cikk értelmében a bizottság elnöki tisztjét a képviselt államok betűrendben váltakozva látják el hat havi időtartamra. A XXXV. cikk alapján a bizottság székhelyét öt évenként változtathatja a dunamenti városokban. A IV. Rész-nek (Általános rendelkezések. XXXIX—XLII. cikkek) legfontosabb intézkedése, hogy a Duna-egyezmény ötévi határidő elteltével módosítható, ha azt az aláíró hatalmak kétharmad része kívánja. A módosító kérelem a Francia Köztársaság kormányához intézendő, amelynek hat hónapon belül intézkednie kell értekezlet összehívásáról ; az értekezletre az egyezményt aláíró minden állam kap meghívást. Az V. Rész (Átmeneti intézkedések. XLIII—XLIV. cikkek) semmi lényegbevágó intézkedést nem tartalmaz. Igen fontos azonban a „.Zárójegyzőkönyv"-nek egyik rendelkezése, nevezetesen, hogy a Duna-egyezmény rendelkezései alkalmazást fognak nyerni a Tiszának a Szamos torkolata és Tiszaújlak között fekvő részére vonatkozólag, mihelyt a CID. ezt a részt hajózhatónak ismeri el. A Duna-egyezményhez csak néhány megjegyzést fűzünk e helyen. Elsősorban is szépséghibája az egyezménynek, hogy az entente-hatalmak azt az elvet, amely szerint nemzetköziek mindazok a hajózómedrek, amelyek egynél több állam részére a tengerhez való jutásul szolgálnak, nem érvényesítették teljes egészében. Nem vált ugyanis nemzetközivé a Temes és Bega, amelyeknek hajózható szakaszai részben román, részben jugoszláv területre esnek, valamint nem nemzetközi a Ferenc-csatorna sem, amely bár teljesen jugoszláv területen fekszik, vízkivételi műve és tápcsatornája, mely szerves alkatrésze a csatornának, magyar területen van. Másodsorban igazságtalan a ,,Zárójegyzőkönyv"-nek a fönti intézkedése, mert ha már a Tiszára hozott ily értelmű rendelkezést a Bizottság, akkor ,,per analogiam" ugyanezt a kikötést a Drávának Barcstól a Muratorkolatig terjedő szakaszára is kellett volna alkalmaznia. Végül megjegyzést tehetünk a partihajózásra az úgynevezett ,,cabotage-"ra. Általában mondhatjuk, hogy a partihajózás tilos, vagyis példáid egy magyar hajó valamely idegen állam kikötőjében ugyanannak az államnak más kikötőjébe 1 Megjelent a Budapesti Közlöny 1935. évi december 21. számában.