Vízügyi Közlemények, 1937 (19. évfolyam)

3-4. szám - Kun László: Vízügyeink nemzetközi szempontból nézve

350 a) a Morvának és Thájának az osztrák-cseh közös határszakasza ; b) a Dráva Barcstól kezdve ; c) a Tisza a Szamos torkolatától kezdve ; d) a Maros Aradtól kezdve ; e) továbbá mindazok az oldalcsatornák és hajózómedrek stb., amelyeknek meghatározását a trianoni diktátum 275. cikke említi (lásd előbb). A III. cikk kimondja, hogy a fentemlített víziutakon a hajózás szabadságára ügyelni két bizottság föladata : a CED-é és a CID-é. A II. Rész (A Duna tengeri szakasza. IV—VII. cikkek) érintetlenül hagyja a Galacban székelő CED hatáskörét, amely a torkolattól Brailáig terjed, azzal a megjegyzéssel, hogy e bizottságban egyelőre csak a trianoni diktátumban megjelölt államok bírnak képviselettel. A III. Rész (A Duna folyami szakasza. VIII—XXXVIII. cikkek) VIII. cikke az államok képviseletét állapítja meg az előzőekben már említett módon. Képviselve vannak tehát : Németország (Württemberg és Bajorország külön-külön), Ausztria, Csehország, Magyarország, Jugoszlávia, Románia, Bulgária, Nagybritannia, Franciaország és Olaszország.

1 A IX. cikk kimondja, hogy a bizottság egyhangú határozata nélkül a CID illetékessége — tehát a nemzetközi jelleg — más víziútra nem terjeszthető ki. A X. cikk nagy körvonalakban a CID teendőiről szól a szabad hajózás biztosítása terén. A XI. cikk szerint a CID elsősorban is megállapítja — a parti államok bemutatta javaslatok és tervek alapján — azoknak a nagy munkáknak az általános tervezetét, amelyek a nemzetközi víziúthálózat hajózhatóságának érdekében foganatosítandók. A víziúthálózat fenntartási és javítási munkáinak tervezeteit a parti államoknak minden évben tudomásulvétel végett be kell mutatniok a bizottságnak. A bizottság a tervezetet, amennyiben az a hajózás követelményeinek nem felelne meg, módosíthatja. A XII. cikk rendelkezése alapján a munkákat saját határaikon belül a parti államok hajtják végre. Abban az esetben azonban, ha valamely állam nem lenne olyan helyzetben, hogy maga foganatosítsa azokat a szükséges munkákat, amelyek területi illetékessége alá tartoznak, úgy köteles tűrni, hogy ezeket maga a CID hajtassa végre, természetesen az illető állam költségére. A XIII. cikk felhatalmazza a parti államokat arra, hogy saját határaikon belül a CID előzetes jóváhagyása nélkül is foganatosíthatnak oly munkákat, amelyek valamely körülmény folytán sürgősen szükségesnek mutatkoznak ; kötelesek azonban a CID-del haladéktalanul közölni azokat az okokat, amelyek a munkák kivitelét szükségessé tették. A XIV. cikk elrendeli, hogy a parti államok tartoznak benyújtani a bizottságnak mindazoknak a munkáknak összefoglaló ismertetését, melyeket gazdasági fejlődésük érdekében végrehajtani szükségesnek tartanak, nevezetesen az árvizek elleni munkákat vagy azokat, amelyeknek célja öntözések vagy vízierők kihasználása. A bizottság az ily munkákat csak annyiban tilthatja el, amennyiben ezek a hajózásra károsak lennének. A XV. cikk alapján a szokásos karbantartási munkák a parti államot terhelik, azonban, ha a munkát végrehajtó állam ki tudja mutatni, hogy a hajózó meder karbantartásából reá eső költségek tetemesen túlhaladják azt a mértéket, amit saját forgalmának szükségletei megkívánnak, úgy kérheti a bizottságot, hogy 1 Németország a közelmúltban kilépett a bizottságból, miért is a Duna-bizottság németországi szakasza be nem vallottan ugyan •— nem tartozik a CID hatásköre alá.