Vízügyi Közlemények, 1937 (19. évfolyam)

1. szám - Vas Leó: Közlekedési hálózatunk fejlesztése terményeink jobb értékesítése érdekében

34 A vasúti tarifáknak a vizi és közúti szállítás költségeivel való összehasonlításá­ból egyik vagy másik közlekedési eszköz előnyére vagy hátrányára következte­téseket vonni meddő munka volna, mert a tarifák mesterségesen különféle tényezők hatása alatt állapíttatnak meg. A rideg díjszabásokkal szemben a gépkocsi előnye az, hogy könnyebben alkalmazkodhatik a szállíttatok igényeihez. Az a körülmény, hogy a gépkocsi nemcsak a gyűjtő- és elosztóeszköze a vasút­nak, hanem bizonyos áruk forgalma tekintetében — melyek egyes pályaudvarokat vagy vonalszakaszokat túlterhelnének — kiegészítője is, szükségessé tette, hogy a vasút tehermentesítése érdekében, illetve a gépjárművek könnyebb mozgatható­ságát kihasználandó, a m. kir. államvasutak nagyobb gépkocsi készletet szerezzenek be és így szélesebb és biztosabb alapot teremtsenek a két közlekedési eszköz együtt­működésére. Ez az együttműködés kétségtelenül mindkét forgalmi eszköz javára válik. A gőzhajózás feltalálása a vizi közlekedés fejlődésének nagy lökést adott, azonban a gőzhajót nyomonkövető gőzmozdony csakhamar gátat vetett a hajózás további terjedésének. Mindenütt vasutak épültek, megkezdődött a vasutak roman­tikus korszaka : arról beszéltek, hogy az országutak és a viziutak meg fognak szűnni. Nem így történt. Az értékes és gyors szállítmányok, főkép darabárú forgalma, eltere­lődött ugyan a viziútról, a nagytömegű árú azonban megmaradt a hajózásnak és a két közlekedési eszköz egymás mellett szolgálta a gazdasági életet. Minthogy a magyar statisztika csak rövid ideje foglalkozik a viziforgalom­mal, kénytelen vagyok német adatokra hivatkozni. Ezek szerint a hajózás ton­nákban 1/ 5-ét, tonnakilométerekben Y^-ét szállítja az összes német áruforgalomnak, továbbá az átlagos szállítási távolság a német vasutakon 150 km, a viziutakon pedig 300 km. Ebből következik, hogy a viziszállítás anyagát a nagytávolságra irányuló tömegáru teszi. A közlekedési eszközök együttműködése. A helyes közlekedési politika szempontjából a különböző közlekedési eszkö­nök együttműködése kívánatos. A hajózás elsősorban várja a gépkocsiforgalom erősödését. Minthogy a hajózóutak nagy részének irányát a természet szabta meg ; a hajóval bárhol való összeköttetést a termelő vagy a fogyasztó legcélszerűbben a gépkocsin teremti meg annál is inkább, mert mindkettő a szabad verseny alap­ján áll. A vasút és a hajózás között úgy alakulhat ki a mindenkép kívánatos együtt­működés, ha mindegyik forgalmi eszköz azt a részét veszi át az összes forgalom­nak, amelyet leggazdaságosabban tud lebonyolítani. Tekintettel kell azonban itt lenni arra a körülményre, hogy a magyar államvasút ma és még hosszú ideig a mi legfontosabb közlekedési eszközünk marad, amelynek szállítóképessége a köz érdekében föltétlenül megőrzendő és fejlesztendő. A forgalom kiegyenlítése tekintetében az egyes közlekedési eszközök között a technikai fejlődés fog dönteni ; a motorok hozták a gépkocsikat és a repülőgé­peket ; újjáéledt az országút, megindult a légi forgalom. Ki tudja megmondani, hogy minő szerepe lehet még a motoroknak a vasúton és a hajózásban % Érzelmi szempontok itt nem lehetnek irányadók. Győzni a legéletrevalóbb fog !

Next

/
Thumbnails
Contents