Vízügyi Közlemények, 1937 (19. évfolyam)

3-4. szám - Kun László: Vízügyeink nemzetközi szempontból nézve

348 „292. cikk. — Ha új határ megvonása következtében valamely államban a vizek régime-je

1 (csatornázás, árvizek, öntözések, lecsatolás vagy hasonló ügyek) más állam területén végzett munkáktól függ, vagy ha valamely állam területén — a háborút megelőző szokás erejénél fogva — olyan vizeket vagy vízierőt használnak föl, amely más állam területéről származik, az érdekelt államok között — egyéb rendelkezések híjján — oly természetű megállapodás létesítendő, amely mindegyikük érdekeit és szerzett jogait biztosítja." ,,Ha valamely államban helyi vagy magánszükségletekre olyan villamoserőt vagy vizeket használnak föl, amelyek — valamely új határnak a megvonása folytán — más állam területéről származnak, egyéb rendelkezések híjján az érdekélt államok között oly megállapodás létesítendő, amely mindegyikük érdekeit és szerzett jogait biztosítja. Ennek a megállapodásnak létrejöttéig a központi villamos müvek és a vízellátásra szolgáló berendezések az 1918. évi november hó 3-án érvényben volt föltételek és megállapodások szerint kötelesek a szállítást folytatni." ,,Megegyezés hiányában, az előbbi egyik vagy másik bekezdésben fölsorolt esetben — a 293. cikk kikötéseinek fönntartásával — a Nemzetek Szövetségének Tanácsától kijelölt döntőbíróság határoz." ,,293. cikk. — A volt Magyar Királyságnak a Duna medencéjét, ide nem értve az Olt medencéjét, alkotó területeire vonatkozólag a 292. cikk alkalmazása céljából, valamint az alább fölsorolt hatáskör gyakorlása végett, az említett területek fölött állami fönnhatóságot gyakorló államok közös érdekében, Állandó Vízügyi Műszaki Bizottság állíttatik föl, amelyben mindegyik területileg érdekelt államnak lesz egy képviselője és amelynek elnökét a Nemzetek Szövetségének Tanácsa nevezi ki." „Ez a Bizottság köteles kezdeményezni a 292. cikkben említett megállapodásoknak kötését, ellenőrizni és sürgősség esetében biztosítani azok végrehajtását, fönntartani és javítani — különösen az erdőirtás és az a fásítás tekintetében — a vizek régime-jének egységességét, valamint az azokra vonatkozó szolgálatot, így a vízrajzi és az árvízjelző szolgálatot. Tanulmányoznia kell a hajózással kapcsolatos kérdéseket azoknak a kérdéseknek kivételével, amelyek a Felső-Dunára illetékes hajózási bizottság teendői közé tartoznak és amelyekre vonatkozólag ehhez a bizottsághoz kell fordulnia ; figyelmet kell különösen fordítania a halászat érdekeire. A Bizottságnak ezenkívül kezdeményeznie kell minden oly munkálatot vagy tanulmányt és létesítenie kell minden oly szolgálatot, amelyet az érdekelt államok egyhangú megegyezéssel rábíznak." „A Vízügyi Bizottság a jelen Szerződés életbelépésétől számított három hónapi határidőn belül ül össze és kidolgozza a hatáskörére és működésére vonatkozó szabályzatát, amelyet hozzájárulás végett az érdekélt államok élé terjeszt." „Ebben a cikkben tárgyalt kérdések tekintetében fölmerült nézeteltérések oly módon nyernek szabályozást, amint azt a Nemzetek Szövetsége elrendeli." A fentiekben felsoroltuk a trianonj diktátum vízügyi rendelkezéseit, amelyek közül a mi szempontunkból — eltekintve a ránk nézve hatalmi szóval kimondott sérelmes intézkedésektől — különös fontosságú a két említett bizottság megalkotása. Ezek közül az egyik : a CID, a másik pedig a CRED. 1 Lefordítbatlan, rendkívül sok fogalmat magába záró francia szó. Jelenti a vízjárá.sivízlefolyási-, meder- és partviszonyokat stb.