Vízügyi Közlemények, 1937 (19. évfolyam)

3-4. szám - Kun László: Vízügyeink nemzetközi szempontból nézve

347 megegyezéssel a nemzetközi jelleg a fönt említett víziúthálózat minden olyan részére is kiterjeszthető, amelyet az általános meghatározás nem foglal magában". A 276. cikk a hajózási egyenjogosultságot állapítja meg minden nemzet lobogója részére ; a 277. cikk külön egyezményektől teszi függővé, hogy a magyar hajók idegen államban parti vontatást gyakorolhassanak ; a 278—280. cikkek a Duna különböző szakaszain szedhető illetékekről szólnak ; a 281. cikk a hajózóutak karbantartását írja elő kötelezőleg a parti államok részére, amelynek elmulasztása esetén a Bizottságban képviselt államok bármelyike a Nemzetek Szövetségéhez, az erre a célra fölállított bírósághoz fordulhat ; a 282. cikk kimondja, hogy ugyanez a bíróság beszüntetheti mindazokat a munkákat, amelyek károsak a folyón való hajózásra, megjegyezve azonban, hogy a „figyelembe kell venni az öntözésre, a vízierőre, a halászatra és más nemzeti érdekekre vonatkozó jogokat, amelyek az összes parti államok vagy a Nemzetközi Bizottságban képviselt összes államok hozzájárulásával a hajózás érdekeivel szemben előnyben részesülnek". A 283. cikk rendelkezik afelől, hogy az eddig említett intézkedéseket — kivéve a 277. cikkben említettet — az ententehatalmak által megállapítandó általános egyezmény — a később hozandó, úgynevezett Duna-statutum — fogja szabályozni azokra a hajózható utakra vonatkozólag, amelyeknek nemzetközi jellegét az említett egyezmény elismerni fogja. A 284. cikk a magyar hajópark fölosztásáról szól. A 285. cikk kimondja, hogy az Európai Duna-bizottság (röviden CED, lásd később) hatásköre ugyanaz marad, mint a háború előtt volt, azonban ennek a bizottságnak egyelőre csak Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország és Románia lesznek a tagjai. A 286. cikk a CID hatáskörét állapítja meg a 275. cikkben megjelölt víziúthálózatra vonatkozólag attól a ponttól kezdve, ahol a CED hatásköre megszűnik (Braila) és megszabja azt is, hogy a CID-be Németország (Württemberg, Bajorország) 2 képviselőt, a többi parti állam, valamint mindazok az államok, amelyek a CED-ben képviselve vannak, 1 1 megbízottat küldenek. A 287. cikk intézkedik a Szövetségközi Duna-bizottság (Commission Interalliée du Danube) megalakításáról, amely addig viszi az ügyeket, amíg az entente-hatalmak a Dunára vonatkozólag megállapítják a végleges szabályzatot (Duna-statutum). A 288. cikk kötelezi Magyarországot ennek a szabályzatnak előzetes elfogadására. Kimondja még ez a cikk azt is, hogy ameddig a végleges szabályzat elkészül, ez a bizottság lesz hivatott a Dunának Turnu-Severin és Moldova közötti szakaszán végzendő munkáknak végrehajtásáról és a meglevő műveknek fönntartásáról gondoskodni. A 289. cikk hatályon kívül helyezi az 1878. évi berlini szerződés 57. cikkét, amely a vaskapui munkák végrehajtását Magyarországra bízta. A 290. cikk Csehország, Szerbia és Románia részéről a határvízfolyásokon esetleg végzendő munkák kivitelének megkönnyítéséről szól, míg a 291. cikk Magyarország kártalanítási kötelezettségét írja elő a CED-del szemben. A III. Fejezet (Vízügyi rendelkezések. 292. és 293. cikkek) általános vízügyi rendelkezéseket tartalmaznak függetlenül a nemzetközi víziúthálózattól és intézkednek a CRED fölállításáról. Tekintettel arra, hogy ez a két cikk rendkívül fontos, szószerint idézzük őket.

1 1 Az előbb, valamint a most idézett .szövegek nem teljesen azonosak az 1921. évi XXXIII. t.-c. magyar szövegével, mert az műszaki és egyéb szempontokból kifogásolható. Mivel pedig a francia szöveg a hiteles, jónak láttuk a helyes magyar fordítást közölni.