Vízügyi Közlemények, 1937 (19. évfolyam)

1. szám - Vas Leó: Közlekedési hálózatunk fejlesztése terményeink jobb értékesítése érdekében

33 Hasonlóan állunk a vizijárművek értékének meghatározásával is. A világháború előtt a magyar és az osztrák hajózás teljes fölszerelésével részt vett a magyar víziforgalom lebonyolításában, a világháború után azonban változott a helyzet, mert ma nemcsak a dunamenti, hanem még más államok hajói is részesednek a magyar viziforgalomban. Nem áll tehát módunkban a magyar viziutakba és magyar vízijárművekbe ruházott tőkének olyan meghatározása, amely a másik két közlekedési eszközbe fektetett költségekkel azonos alapon való összehasonlítására kétségtelenül alkalmas volna. Ezért mellőzve a magyar víziutakban és vízi jár művekben fekvő értékeket, közlöm a magyar forgalomnak közlekedési eszközök szerint való megoszlására vonatkozó jellemző adatokat. Alapul veszem a mai világgazdasági válságot megelőző utolsó normálisnak mondható 1928—29. gazdasági év összes forgalmát, amely 118,228,189 tonnát tett ki. Ebből a mennyiségből jutott : III. TÁBLÁZAT. Közúti járművekre Vasútra Viziútra szekérre gépjárműre Vasútra Viziútra tonnában az egész forgalom %-ában a közepes szállítási távolság tonnakilométerekben . . . t/km %-ban 74,300,000 t 62-8% 10-0 km 743,000,000 t/km 15-4% 1,891,000 t 1-6% 50-0 km 94,067,734 t/km 1-9% 40,700,000 t 34-4% 84-2 km 3,434,066,500t/km 71-3% 1,336,835 t 1-2% 412-0 km 550,216,000 t/km 11-4% Vagyis a magyar áruforgalom túlnyomó részét 71'3%-át a vasút, 15-4%-át a szekerek, 11-4%-át a hajózás és 1-9%-át a gépjárművek bonyolítják le. A magyar vasútak ma még az ország forgalmának túlnyomó részét 71'3%-át bonyolítják le. Várható azonban, hogy ez a szám csökkenni fog. A vasúti szállítás mennyiségét le fogja szállítani a közlekedési eszközöknek előrelátható együttműködése, aminek következtében minden forgalmi eszköz a a természetének és sajátosságainak megfelelő anyagokat fogja szállítani. Vagyis a hajózás a nagytömegű olcsóbb árukat nagy távolságra viszi, a vasút pedig a gyors elszállítást igénylő, értékesebb árukat. A gépkocsi a helyi forgalom piaci igényeit fogja kiszolgálni. Az itt elmondottak ellenére a vasút még belátható ideig a vezető közlekedési eszköz marad és így szállítási díjtételeinek döntő jelentősége lesz az ipar és mezőgazdaság közötti küzdelemben. Az államvasútaknak mindenkor módjuk lesz arra, hogy díjtételeikkel, melyek nem mindig fedezik az önköltséget, kiegyenlítően hassanak a gyengébb gazdasági tényező harcában az erősebbel szemben. Az ilyen irányú támogató tevékenysége akadályozta meg eddig a magyar vasútat abban, hogy bizonyos díjtételeit leszállítsa, mert egyes védelemre szoruló tömegáruknak önköltségi áron alul történő szállításából származó jövedelemhiányát más áruk tarifáján volt kénytelen pótolni. Vízügyi Közlemények. 3