Vízügyi Közlemények, 1937 (19. évfolyam)

3-4. szám - Szilágyi Gyula: Városi csatornák méretezése

337 A lefolyási tényezőre megbízhatóbb értékeket kapunk, ha figyelembe vesszük azt, hogy a lefolyó víz mennyisége elsősorban nemcsak a terep esésétől és a felület minőségétől, hanem lényegesen függ az esőzés időjétől is és egy esőzésnek a folyamán nem állandó érték. Az esőzés kezdetén vízhatlan felületen is a nagyobb mértékű párolgás, a felület megnedvesítése, az egyenetlenségek és mélyülések kitöltése, vízátbocsátó felületen pedig ezeken felül még a nagyobb mértékű beszivárgás és a száraz növényzet átnedvesítése jelentékeny vizet von el a lefolyástól. Ezért a lefolyási tényező értéke az esőzés kezdetén kisebb, majd fokozatosan növekszik, míg bizonyos időtartam után állandó értéket ér el. Az esőzés időtartamának befolyását Horner W. W. megfigyelések és mérések alapján a 4. sz. táblázatba foglalt adatokkal jellemzi. (Trans. Am. Soc. of Civ. Eng. 1909. 65. sz.) A vízhatlan felületre megadott adatok a mienkhez hasonló mérsékelt éghajlat alatt jól használható értékeknek tekinthetők, míg a vízátbocsátó felületre vonatkozó adatok csak kötött talajra érvényesek, homokos talajra 25—50 %-kal kisebb értékek veendők. Az esőzés időtartamának a lefolyási tényező változására gyakorolt hatását különösen indokolt figyelembe venni a racionális számítási módnál, amelynek alapelve szerint az egyes csatornaszelvényeket más és más időtartamú és intenzitású csapadékokkal számítjuk. Az időtartam számításba vétele az úgynevezett időszakos lefolyási tényezőkkel történhetik. Az időszakos lefolyási tényezőket az esőzés időtartamának, továbbá a vízhatlan és vízátbocsátó felületek arányának a számításba vételével állapítjuk meg. Ennek megvilágítása érdekében vegyük közelebbi vizsgálat alá a felszíni lefolyás körülményeit. 4. SZ. TÁBLÁZAT. Az esőzés időtartama perc A lefolyás százaléka Az esőzés időtartama perc vízhatlan vízátbocsátó Az esőzés időtartama perc felületről 5 50 10 10 60 20 15 70 30 20 80 35 30 85 40 60 95 50 120 95 60 150 95 65 180 95 70 Ha egy csatornaszelvényhez tartozó vízgyűjtőterületen megállapítjuk és összekötjük azokat a pontokat, amelyekről a víz ugyanazon idő alatt éri el a vizsgált szelvényt, rétegvonalhoz hasonló idő-vonalat nyerünk. Képzeljük el azt, hogy ilyen vonalakat egyenlő időszakokra rajzolunk fel, akkor ezek az idő-vonalak a gyűjtőterületet övekre osztják fel. Például tételezzük fel, hogy a gyűjtőterület legtávolabbi pontjáról a víz 30 perc alatt folyik le és a berajzolt idő-vonalak öt Vízügyi Közlemények. 22