Vízügyi Közlemények, 1937 (19. évfolyam)

1. szám - Vas Leó: Közlekedési hálózatunk fejlesztése terményeink jobb értékesítése érdekében

32 viszont a csehszlovák árucsere szintén új irányt vett, mert az Adria helyett Hamburg felé halad. E forgalmi irányváltozásnak megfelelően az európai közlekedési hálózat is kiegészítést igényel. Megváltozott a termelés rendje is ; úgy az ipar, mint a mezőgazdaság terén önellátásra törekszik a világ. Vannak olcsón és drágán termelő országok, melyek egymással versenyeznek ; a drágábban előállított termény piaci árát ugyanazon termények másutt elért olcsóbb előállítási ára szabja meg, hozzáadva a szállítási költségeket. A versenyképesség érdekében a drágább áruk termelői a termelői költség csökkentésére törekszenek, ami a jövedelmek és az életszínvonal leszállításával jár. Ipari téren az osztrák-magyar monarchia felbontása azt eredményezte, hogy az egyik utódállamra olyan iparterületrész esett, amely neki túlnagy, más államokra pedig csak elaprózott, túlkicsiny ipari terület jutott. Az utódállamoknak ama törekvése, hogy mezőgazdasági- és ipari termelésük fölöslege részére piacot szerezzenek, több gyakorlati rendelkezést tett szükségessé, amelyek közül kiemeljük a következőket : állami- vagy magánkiviteli szervek létesítése, fuvardíjkönnyítések, kiviteli kedvezmények, valamint a belföldi árak fölemelése a veszteséges kivitel kártalanítására és a védővámok. A közös érdekek közös eljárásra vezetnek ; ilyennek tekinthető az osztrák-magyar monarchia feldarabolásából keletkezett államok között létesíteni tervezett keleteurópai agrárblokk, amely a kedvezményes rendszer elvével kívánta gabonafölöslegének KözépEurópában való értékesítését elérni. A magyar közlekedési hálózat jelentősége. A magyar úthálózatba fektetett érték műtárgyakkal együtt kereken 950 millió pengőre tehető. 250 millióra becsülhető a közúti járművek értéke (beleértve a lovakat). Vagyis összesen 1200 millió pengőnyi érték szolgálja a magyar közúti forgalmat. A magyar vasutak építésébe 1270 millió, a forgalmi eszközeibe pedig 650 millió pengőt ruháztak be, vagyis összesen 1920 millió pengőnyi értéket képvisel ma a magyar vasutak teljes állaga.

4 A vizi közlekedésbe fektetett tőkének ilyen megállapítása Magyarországra vonatkozóan azért nem lehetséges, mert a Duna, Tisza és mellékfolyóinak szabályozására fordított költségeknek csak kisebb része tekinthető olyannak, amely kizáróan a viziközlekedés terhére volna írható. A folyószabályozások túlnyomórészt a lefolyásra kerülő víztömegek zavartalan elvezetését, a partok megkötését stb. szolgálják és e munkák eredményének úgyszólván a melléktermékeképen jelentkezik a hajózhatóság. Még a mesterséges viziutak sem tekinthetők mindig teljes értékükben viziközlekedési beruházásoknak, mert miként pl. a mi volt Ferenccsatornánk és Ferenc József-csatornánk is lecsapoló és öntöző csatornának épült úgy, hogy nehezen volna megállapítható, hogy a beléfektetett tőkének melyik része illeti minden kétséget kizáróan a hajózást. A Körösök hajózhatóvátételével együtt pl. majd az öntözésre is nyílik lehetőség. 1 1 feddán = 4200 négyzetméter.