Vízügyi Közlemények, 1937 (19. évfolyam)

1. szám - Vas Leó: Közlekedési hálózatunk fejlesztése terményeink jobb értékesítése érdekében

31 rendeztessék. Utóbb egy központi teherpályaudvar építése is elegendő lett volna, a mindinkább alkalmatlanná váló ferencvárosi állomás pótlására. Ma nem lehet más feladata a vasútnak, mint a meglevő létesítményeknek a szükséglethez való hozzámódosítása a legkevesebb költséggel és a legkisebb munkával. Szó lehetne a ceglédi vonal forgalom-rendészeti viszonyainak javítása érdekében a körvasutra való áthelyezésről és a Lágymányoson egy új déli pályaudvarnak a megépítése esetén a mai déli pályaudvar megszüntetéséről. A mezőgazdaság érdekében a vasútnak nagy teljesítőképességű, gazdaságos üzemű tehervonatokat kell járatnia. Legfontosabb azonban, hogy mindenütt, ahol a vasút hajózóút közelében halad, nagyobb községek mellett a vasút elvezettessék a hajórakodóig s ott a hajóról vasútra és viszont való átrakodás az illető hely jelentőségének megfelelően kézi erővel, illetve nagyobb forgalmú pontokon a Tiszán pl. Szegeden és Csongrádon a szolnokihoz hasonló gépi átrakóberendezésekkel lehetővé tétessék. Eurójja gazdasági helyzete a világháború után. Kelet-Európa mezőgazdaságának megszervezése és fejlesztése egyike ama legfontosabb közgazdasági feladatoknak, melyeknek megoldása Európára vár, mert csak ennek segítségével lesznek Kelet-Európa városai fellendíthetők és a nyugati ipari termékek erőteljes fölvételére alkalmassá tehetők. E feladat megoldására a keleti mezőgazdaság fejlesztése az európai együttműködésbe csak úgy lesz beilleszthető, ha a keleti mezőgazdaság a nyugatinak magas színvonalára emelkedik, ha a Kelet és Nyugat között állandó együttműködés alakul ki és ha a Kelet vásárlóképessége lényegesen fokozódni fog. Meg kell szerezni a keleti mezőgazdaságnak azt a biztonságot, hogy bizonyos mennyiségű termékei mindig vevőre találjanak a nyugati piacokon. Ennek tudatában a mezőgazdaságot meg lehet majd úgy szervezni, hogy az előre megszabott termény-mennyiséget idejére előállítsa és piacra vigye. Szükséges volna továbbá, hogy az ilymódon megszervezendő termelési rendbe a telepes kisbirtok bevonassák. Kelet- és Nyugat-Európa gazdasági együttműködésének egyiknél külözhetetlen előfeltétele lesz e célnak megfelelő közlekedési hálózat megteremtése. A közlekedési eszközökbe fektetett minden 100 millió pengő 55%-a munkabérre, 35%-a közszolgáltatásokra, a maradék pedig a vezetésre és a pénzműveletekre esik. Az új közlekedési hálózatnak azonban necsak a kivitele legyen jó, hanem a szállítási díjtételei is olyanok legyenek, hogy Kelet és Nyugat között az itt tárgyalt árucserét elősegítsék. A közlekedési eszköz jövedelmezőségének a szorgalmazása ne legyen akadálya az árucserének. Egyik nagy német nemzetgazdasági szaktekintély legutóbb kimutatta, hogy Európa szétdarabolódását nemcsak a határok új megállapítása, hanem a vámtarifák és szállítási díjtételek is idézték elő. A világháborút követő, páriskörnyéki szerződések megszüntették és szétdarabolták azt a gazdasági egységet, amelyet az osztrák-magyar monarchia jelentett. A megnagyobbodott Szerbia forgalmát az Adria és a hozzácsatolt magyar és osztrák országrészek Nyugat felé irányították ; ezzel szemben inkább Keletre, a dunai delta felé terelődött az Erdéllyel megnagyobbodott Románia forgalma ;