Vízügyi Közlemények, 1937 (19. évfolyam)

2. szám - Szakirodalom

274 Bourgeat-Deullin-Cahuzac : Sebességmérő szárnyaknak állóvízben való hitelesítésére vonatkozó kísérleti vizsgálódások. (Recherches expérimentales sur l'étalonnage des moulinets en eau calme.) Revue Générale de VHydraulique, 9., 12. és 13. füzet. Párizs, 1936—37. 17 oldal, 25 ábra. Franciaország legkorszerűbb szárnyhitelesítő állomása 1935-ben készült el a Francia Vízügyi Szövetség (

Société Hydrotechnique de France) beauvert-i kísérleti telepén. A Szövetség

1, amely a vízmennyiségmérés tökéletesítését annak gyakorlati jelentősége miatt elsőrangú céljai közé sorolta, igen nagy súlyt helyez a szárnyhitelesítés kevéssé tisztázott kérdéseinek felderítésére is. Ezért a beauverti telep 2 m széles, 1-20 m mély és 90 m hasznos hosszúságú kísérleti csatornáját szárnyhitelesítésre rendezte be. Az Ott-rendszerű duraluminium kocsit zárt körben futó drótkötelek segítségével vontatják ; a gépi berendezés és vezénylő-asztal a csatorna végén lévő emelvényen van elhelyezve, így a kocsi egészen könnyű, rendes körülmények közt még észlelő sem ül rajta. A szárny fordulatokat és a kocsi által megtett utat 0-2, 2 vagy 10 m-kint jelző villamos áramlökéseket a kocsi pályája mentén fekvő réz-sínek továbbítják a vezénylő-asztalon lévő írógéphez, amely az időjeleket is jegyzi. A hitelesítés során a szárnyat néhány menetben különböző, de menetenkint szigorúan állandó sebességgel vontatják végig a csatornán ; a kapott eredményekből a vontatás sebessége és a szárnyfordulatok száma közötti összefüggésre több pontot kapunk, amelyekből megszerkeszthető a szárnyegyenlet. A vontatásra olyanféle, elektromotorral kapcsolt, olajszivattyú és turbina szolgál, mint amilyent a toulousei intézet hitesítő telepének leírása alkalmával

2 már ismertettem. A sebesség 0-05 és 5 m/mp között tetszés szerint választható és teljesen állandó. A szárnyegyenletet képlet alakjában közlik. Megállapítása céljából a rajzban ábrázolt pontok alapján közelítőleg meghatározzák a nagyobb sebességekre kapott egyenes egyenletét : V = a -f- b n Majd mindenegyes hitelesítési pontra kiszámítják a — V —bn különbségeket ós a kapott értékeket valódi nagyságban ábrázolják. A Jv-voneil ismét egyenes, melynek egyenlete Jv = aj-j- b

1 n a rajz alapján már igen pontosan megállapítható. Ebből most már a szárnyegyenlet egyes egyenes szakaszaira ilyen képletet kapunk : V = a

1-j- (b

1f- b) n (Ha az első felvételnél pontosan jártunk el, b = b

v a nagyobb fordulatokra a vonal vízszintes egyenes és a — a,). A Jv-vonal igen alkalmas a szárnyhitelesítés körébe vágó vizsgálatok végzésére, mert a mérési eredményeket valódi nagyságban ábrázolja. Segítségével vizsgálták többezer kísérlet alapján a szárnyegyenlet vonalában nagyobb sebességeknél tapasztalható kipúposodás jelentkezésének okait, amelyről már Hajós is megemlékszik Hidrometriájában. A jelenség akkor következik be, amikor a szárny vontatási sebessége a csatornában lévő H vízmélységnek megfelelő С = \ gH hullámsebesség környezetébe lép és valószínűleg a szárny előtt feltorlodó és csatorna oldalfalain visszaverődő hullám okozza. A feltevést igazolják a következő kísérleti eredmények: 1.) a kipúposodás enyhül, ha a szárny tartórúdjának átmérőjét csökkentjük, vagy körkeresztmetszet helyett elliptikus rudat használunk ; 2.) a kipúposodás növekszik", ha a rúd végére erősített szárnyat mélyebbre bocsátjuk a vízben, de nem változik, ha mélyen benyúló rúdon különböző magasságban rögzítjük (tehát csak a bemerült keresztmetszet nagysága fontos); 3.) minél kisebb a csatornában a vízmélység, annál kisebb sebességnél jelentkezik a púp : ha Я = 0-30, 0-60, 1 10 m, v = 1-70, 2-40, 3-10 m/mp-nél van a tetőpontja ésf 4.) minél ki -kmyebb a csatorna, annál erősebb a kipúposodás. A jelenség a hitelesítő-csatorna 1 Lásd erről a Vízügyi Közlemények ugyanezen számában megjelent tanulmányt. 2 V. K. 1935. évi 4. szám.