Vízügyi Közlemények, 1937 (19. évfolyam)

2. szám - Szakirodalom

273 tehát a súrlódás pilléreknél még kisebb szerepet játszik, mint a repülőszárnyaknál ; 3. a nehézségi erő inkább odaszorítja a vizet a gáthoz, tehát a veszélyes elszakadásoknak éppen kedvezően ellenáll, másrészt a hatása nem olyan nagy, hogy örvényléseket okozhatna s így a megállapított törvényszerűségeket lerontaná. Ezekután kézenfekvő a gondolat, hogy ami a repülőgépszerkesztésben jó, a vízépítésben is megfelel, pillérfalaknak tahát valamely megfelelő szárnygörbét kell választani. Igen kis ellenállása miatt a szerző a Joukowski-iè\e görbét (1. az 1. ábrán az Л-alakot) javasolja, mely lebegtető szárnyfelületnek nem a legkiválóbb, de pilléreknél való felhasználásra igen alkalmas annál is inkább, mert a Trefftz által adott és a szerző által részletesen ismertetett szerkesztéssel igen egyszerűen előállítható. Bukógátak pilléreinél a Joukowski-gorbét következőképen alkalmazhatjuk. Képzeljük megszerkesztve (1. 1. ábra) az átbukó vízsugár áramvonalait és equipotenciális vonalait. A gátfalra ráterítjük a Joukowski-görbét (A), ez lesz a pillér vezérgörbéje, míg a pillér oldalait az abból kiinduló equipotenciális görbesereg határolja. A, 13, C, D görbék az egyes áramsíkokra terülnek rá s a rajz szerint igen egyszerűen megszerkeszthetők. A szárnygörbe alsó csúcsvégződését kissé levágjuk és legömbölyítjük. A pillér, illetve a kiinduló Joukowskiszelvény méreteit a lehető legkisebbre kell választani, amely méretek mellett még a pillérben, illetőleg a pilléren szükséges kezelési műveletek elvégezhetők. A Zardézas-gát modelljén végzett kísérletek azt mutatják, hogy az áramvonalas gátpilléreknél az átfolyás teljesen örvénymentes, sima, kontrakció nélküli és nagy a vízhozam. Négyszögletes, fé I kör végződésű stb. pillérekkel végzett kísérleti összehasonlítások az áramvonalas pillérek fölényét mutatják. A kísérletek szerint a vízlefolyás mikéntjét a pillér elülső fele szabja meg, a legszélesebb keresztmetszet utáni rész akár el is hagyható. Hidak és duzzasztóművek pilléreinél is kívánatosnak tartja a szerző az áramvonalas alak alkalmazását. A franciaországi viszonyokat alapulvevő szerző nem vet számot a jégmozgással, amikor okvetlenül előnyösebb az elöl éles pillér-alak, mint a legömbölyített Joukowski-szelvény. Az említett kísérleteknél, továbbá Escande ós Sabathé a „Revue Générale de V

Hydraulique"ben (1936. évi 10. szám) közölt egyéb kísérleteinél is az éles orrú gátakkal való összehasonlítások hiányzanak. Különösen fontosak ezek az összehasonlító kísérletek a hídpillérek előtti kiüregelések szempontjából, amelyek hegyes pilléreknél alakulnak a legelőnyösebben. További kísérletek végzendők az áramvonalas pilléreknél a hosszúság és szélesség arányának megállapítására, ami Rehbock vizsgálatai szerint ugyancsak jelentős. Escande fentidézett cikkében az áramvonalas pilléreket a kiüregelések szempontjából is kedvezőnek mondja s az építés nehézségeire utaló kifogásokra felhozza, hogy a terhet nem hordó hátsó részen teljesen elegendő nyílásokkal ellátott vasbetonfalat alkalmazni, a pillér belsejének falazása megtakarítható. Megjegyzi, hogy az áramvonalas kiképzést megközelítő alakokkal is jó eredményeket lehet elérni, így pl. ellipszissel, amelyhez a hátsó részen összehajló érintőket húznak. Véleményünk szerint is a mintadeszkázat elkészítésének jelentéktelen nehézségei még nem lehetnek akadályai valamely hidraulikailag indokolt pilléralak alkalmazásának. Tjj. Molnár Dezső. Vízügyi Közlemények 18