Vízügyi Közlemények, 1937 (19. évfolyam)

2. szám - Szlovák Iván: Szeged város árvédelmi helyzete és a várható árvíz

201 épült ki, ami az 1895. évi nagyvíz felett Г66 m-es biztonságnak felel meg. Azóta a tiszai védtöltéseket Г50 m-rel emelték az 1919. évi árvíz fölé, ami a szegedi állami vízmércére vonatkoztatva -j- 10 66 m magasságot jelent. A körtöltés — melynek szabvány keresztmetszetét a 2. számú ábia tünteti fel — kétféle szelvénnyel épült ki éspedig a városnak észak felé eső kerületén, az 1. ábrán „A" és ,,B"-vel jelölt pontok között húzódó vonalon korlátfallal és téglaburkolattal ellátott oldalrézsűvel, míg a város déli kerületén, a ,,B" és ,,C" pontok között korlátfal és burkolat nélkül. Itt a töltés koronája is alacsonyabb. A második megoldásnak az a magyarázata, hogy itt a körtöltés a vele párhuzamosan haladó vasúti vonalon belül épült meg. A körtöltésnek a jelenlegi magassága domborítással együtt az ,,A" pcntnál a folyó évi mérés szerint -f- 10-80 m, ugyanott a korlátfal koronája -)- 10-88 m, vagyis 85-29 m, illetve 85-37 m az Adria felett. A függőleges és a részben lépcsős partfal, amely a pénzügyigazgatóságtól a vasúti Ilidig épült ki, 1880—81-ben készült el öt millió pengős költséggel. A folyó felőli többi részen szabványméretű védtöltés áll, minden burkolat nélkül, e mögött azonban a város területe fel van töltve. Ha Szeged város árvédelme tekintetében a jelenlegi állapot tartatnék fenn, a körtöltés is ellátandó lenne a szükséges védanyaggal és eszközökkel, mert nem lehet tudni, hogy a burkolat alatt, a töltés testében évtizedek alatt milyen rendellenességek következtek be. Mindenesetre valószínű, hogy már közepes magasságú árvíznél is szivárgás, csurgás állna elő. Annakidején azt gondolták, hogy a város határán kívül épült védtöltések nem megbízhatóak, a városnak nincs módjában azok megbízhatóságáról meggyőződést szerezni, illetve arra befolyást gyakorolni, ezért javasolták a körtöltést és a feltöltést. Azóta a helyzet lényegesen megváltozott. Egyrészt a város határán kívül húzódó védtöltések a kormányzat részéről megállapított méretekre épültek ki és általában az árvédelmi biztonság minden követel menyének megfelelnek. Másrészt már ezek is olyan területeket védenek, amelyek nem csupán mezőgazdasági művelés alatt állanak, hanem rajtuk olyan létesítmények vannak, amelyeknek vízzel való elárasztása — az utakat, vasutakat nem is számítva — szintén beláthatatlan károkat okozna. Az ármentesítő társulatok védtöltései között árvédelmi szempontból aszerint, hogy városokat, vagy azokon kívül fekvő területeket védenek, különbséget tenni természetesen nem lehet. De erre nincs is szükség, mert a védtöltések megbízhatósága az időközi árvizek révén próbára van téve s ennek megfelelően egyforma mértékben vannak karbantartva. Hiszen nem mindig valamely 2. ábra.