Vízügyi Közlemények, 1937 (19. évfolyam)

2. szám - Deseő Dénes: A mátrai magaslati gyógy- és üdülőhelyek vízzel való ellátása

238 A szolgálati medence alaprajza 4'3 X 4\3 m méretű négyzet űrtartalma 30 m

3, a tápláló cső betorkolásának a magassága 724'27 m A. f., a Mátraházához vezető cső kiindulási magassága 722-79 m. A szolgálati medencéhez 0'60x0'60 m méretű lejáró akna csatlakozik. Ez szintén kettős vasajtóval van elzárva. Mátraháza előtt a vezeték végpontja 713 méter magas, az első emeleti padlószint 719 m. Az első emeleten a vezetéknek megvan az árnyékszékek öblítéséhez szükséges nyomása. A vezetékből Gyöngyös városának másodpercenkint 0-35 liter vizet van joga kivenni. Ebből a város adott napi 1 m

3 vizet Csonka László (maTormay Cécile és gr. Ambrózy-Migazzi Lajosné) villájának, napi 0'4 m

3 vizet Baán Zsigmond villájának és napi 0"2 m

3 vizet a mátraházai postahivatalnak. A város vízmérőórát szerelt fel, hogy a kivett vizet a molnárok és az egyes fogyasztók közti elosztás céljaira mérni lehessen.— Mátraházát ez a vízvezeték hat év óta látja el fennakadás nélkül kifogástalan ivóvízzel. 3. Mátrafüred. A Felső-Mátra fejlődése maga után vonta Mátrafüred fejlődését is. Mátrafüreden 1925-ben az erdészlakon kívül mintegy 10 régi, kezdetleges villa volt. Gyöngyös város igen olcsó bérért, évi 8—10 pengőért 1000 m

2 nagyságú telkeket osztott ki, amelyeken helyi anyagokból igen olcsó és csinos villák épültek. Ma 120 villa van készen lakható és lakott állapotban. A telepen levő ásott kutak azonban igen kis mennyiségű és nem jó vizet adtak. Iható víz csak két kútból volt meríthető, az altalaj ugyanis nagy részben szennyezett. A villák építését is csak tavaszi esőzések idején lehetett végezni, amikor a különben száraz árokban folyt lefelé a hegyről a víz. Az újabban ásott kutak sem adtak jó ivóvizet. A telepnek vízzel ideiglenesen való ellítására elgondolásom az volt, hogy legalább használati vizet kell adnunk s az ivóvizet a szűkösen vizet adó kutakból lássuk továbbra is el. E célra a Kékes legbővebb patakjából, a Gsatornavölgyből terveztem vizet kivenni s kezdetleges homokszűrőn át megszűrve, a villák közé odavezetni, s építkezésekhez, locsoláshoz, mosáshoz, s egyéb, (de nem ivási) célokra is a lakosság rendelkezésére bocsátani. Az első terv szerint a régi malomárokból A. f. 402 m magasságban vettük ki a vizet. A víz 34) m széles, 10 m hosszú kavicsszűrőn halad át, s Г0х l'O m méretű fedett aknába ömlik. Ebből ágazik ki a 40 mm átm. kovácsoltvas csővezeték, mely a megszűrt vizet a 10 m

3 űrtartalmú vastar tányba szállítja. A nyomócső is 40 mm belső átm. A nyomócső egy helyen keresztezi a gyöngyös—parádi tvhat. utat és a malomárkot, áthalad a száraz árkon és a nyaralótelep utcáin. A víztartányból való kiágazás után vízmérőóra van felszerelve, hogy a patakból kivett és az alsó malomvízhasználók elől elvont víz mennyiségét mérni lehessen. Gyöngyös város jogosult másodpercenkint 2 liter vizet kivenni és azt építkezésekhez, utca és kert locsolására, tűzoltásra, s minden egyéb, nem ivási célra használni. A malomárok partjait Gyöngyös város köteles fenntartani, mert a vízkivétel közelében volt, úgynevezett felső és alsó benei malomvízhasználatokat Heves vármegye alispánja a város kérelmére megszüntette. Gyöngyös város a csurgalék vizeket a Gyöngyös felé vonuló száraz árokba tartozik vezetni. Ez ma nehézségeket okoz. A villatulajdonosok a vizet az eredeti elgondolástól eltérően bevezették a villákba és bőséges mennyiségű szennyvizet