Vízügyi Közlemények, 1937 (19. évfolyam)

2. szám - Deseő Dénes: A mátrai magaslati gyógy- és üdülőhelyek vízzel való ellátása

237 fal veszi körül, az ötödik oldalhoz csatlakozik a betonakna. A falban lévő nyílásokon jön a víz az aknához. Az aknából indul ki a fenéklebocsátó, a túlfolyó és az elvezető cső. A forrásfoglalás fenekén mosott Duna-homok és zúzottkavics-keverék van elhelyezve. A forrásfoglalást döngölt agyagréteg védi. Ettől a forrásfoglalástól a Szent László-forrás felé 8'0 méternyire van egy kis forrás, amelynek vizét 0'80 m átrn. lyukasztott betoncsővel gyűjtik össze (2. ábra). Ez belül a fenék felett 1 m magasságban, kívül 1 m vastagságban és 14 m magasságban mosott homokkal és zúzottkavics-réteggel van kitöltve, ill. körülvéve. Erre jön a borító-agyagtöltés, mely megakadályozza a felületi vizek behatolását. Az innen elvezető cső a csatlakozó aknába torkollik. Ennek átmérője 0-80 m ; hágcsóval lehet lemenni bele. Az akna leemelhető vaslemezfedővel van elzárva. A Szent László-forrástól felfelé 25 méterre 0'80 m belső átrn. félköralakú forrásfoglalás (2. ábra) van 40 cm vastag zúzottkavics-réteggel és e felett védő agyagtöltéssel. A megszűrt viz a lyukasztott betonfalon át jut az aknába és innét az elvezető csőbe. A Járulékos-forrástól a csatlakozó aknán, a Szent László-forrás feletti forráson át a Szent László-forrás kamrájáig eternit csővezeték létesült. A két engedéllyel a szanatórium részére engedélyezett vízmennyiség 1*8 liter másodpercenkint. A szanatórium vízmérőóra felszereléséie köteleztetett a végből, hogy a kivett és az alsó malomvízhasználatok elől elvont vízmennyiséget a molnárokkal együttesen mérni lehessen. Újabban a szanatórium további vízre való igényét jelentette be ; a betegek ugyanis a vizet állandóan folyatva mosdanak, azonkívül öntözésre is kell víz. 2. A Mátraháza Sportszálló. A Somorrét beépítése után a Mátraegylet a gyöngyös—parádi tvhat. út 14. km köve mellett keresett szép kilátású területet, és itt építette meg menedékházát, a mai Mátraháza Sportszállót. — Ez volt a Mátra üdülőhelyekkel való betelepítésének a tulajdonképeni kiinduló pontja. Ez, bár egyszerű, de teljesen modern berendezésű, s itt a kiiogástalan vízzel való ellátás elsőrendű fontosságú kérdés volt. A kifogástalan minőségű és a kívánt mennyiségben rendelkezésre álló ivóvízzelvaló ellátást lehetővé tette az a körülmény, hogy ekkor a Szent László-forrás felett i vizek meg teljes egészükben rendelkezésünkre állottak. Elgondolásom a vízmű tervezésénél az volt, hogy a turistaszállóhoz (ma Mátraháza Sportszálló) a vizet szabad eséssel vezessük, úgyhogy annak legalábbis az épület első emeletén a kellő nyomása meglegyen. így a legbővebb vizű forrás foglalásától el kellett tekinteni. Ezt később a szanatórium Járulékos-forrás néven foglalta. A Mátraháza céljaira foglalt forrás vizét annak idején napi 17 m

3-re mértem. A foglalás után az állandó használat alatt ez napi 14 m

3-re csökkent. A Mátraháza-forrás a Szent László-forrástól 180 méternyire északkeletre A. f. 728 m magasságban fakad. A négyszögletes forrásfoglalás Г5х1'4х0"8 m méretű. A forrásfoglaló aknába a víz kavicsrétegen és a falban lévő nyílásokon át jut be. Az akna fenekének magassága 727 72 m. Az aknába oldalt elhelyezett kettős vasajtón át juthatunk. A forrásfoglaló aknából indul ki a fenék leeresztő, a túlfolyó és az elvezető vezeték. A tolózárak kívül vannak elhelyezve, a forrásfoglalástól a szolgálati medencéig 50 mm belső átm. öntöttvas csővezeték halad 250 m hosszban 0 4% eséssel.