Vízügyi Közlemények, 1937 (19. évfolyam)

2. szám - Schwertner Antal: A bauxitbeton

204. tárgyalt kérdés, hogy milyen szilárdsággal rendelkezik a felmelegedett beton, és mily körülmények között következik be szilárdságcsökkenés. Ennek megvilágítására szolgáljanak a következő kísérletek eredményei ! A 10. ábra bauxithabarcsok felmelegedési görbéit ábrázolja, ha a habarcsok thermosban voltak elhelyezve különböző hőmérsékletű vízfürdőben. Az ábra baloldalán látható görbék mutatják, hogy nagy melegben a habarcsok hirtelen kötnek. A görbékből nem tűnik ki, meddig tartott a habarcs felmelegedése a vízfürdő hatására, és mikor kezdődött a belső meleg fejlődése a habarcsban. Jobbra haladva, mindinkább ellaposodnak az ábrák és élesen megkülönböztethető, meddig tartott a vízfürdőből a habarcsba a melegáramlás, ill. egyeseknél a hűtés, és mikor indult meg a belső meleg fejlődése. Végül látjuk, hogy a kötés befejezését jelző hőfejlődés megszűnése annál később következett be, minél alacsonyabb hőmérsékletű volt a habarcs. Ha ezeket az eredményeket egybevetjük a már ismertetettekkel, amelyek szerint a magasabb hőmérsékletű vízfürdőben kötött habarcsok és betonok szilárdsága csökken, indokoltnak látszik annak kimondása, hogy : minél magasabb hőmérsékleten indul meg a bauxithabarcs vagy beton kötése, annál gyorsabb a kötési folyamat, de annál kisebb a szilárdság. Az ábra végül arról is felvilágosítást ad, hogy 36—40 C° körül kell keresni azt a hőmérsékletet, amelynél a bauxitcement hirtelenkötővé válik. A bauxitbetonok kötés alatti felmelegedéséről és az azáltal várható szilárdságcsökkenésről jó képet adnak a nagyobb betontömbökkel végzett kísérletek. E kísérletek 50x50x100 cm méretű hasábokkal és 75 cm és 100 cm élhosszúságú kockákkal végeztettek (11. ábra). •négy nopos 11. ábra. Nagyobb bauxitbetontestek kötés alatti fölmelegedései és szilárdságai. — Fig. 11. Die Abbindetemperaturen und die Druckfestigkeit von Bauxitkörpern grösserer Abmessung