Vízügyi Közlemények, 1937 (19. évfolyam)

2. szám - Demeter Dezső: A székesfővárosi központi csatornaszivattyútelep új szennyvíznyomócsövének építkezése (Duna alatti vasbeton-ikercsatorna)

169. A nyomócső a partműnél lebukik és átlagosan a —8'0 m-es szinten halad a Duna +3'0 m-es közepes vízszine alatt mintegy 11 m mélységben, a —4-0 m átlagos fenékszínt alatt pedig 4 m mélységben. A parttól mintegy 156 m távolságra lévő kitorkolási mű a szennyvizeket a —4-13 m szinten bocsátja ki a Duna sodrába. A parti szakasz építése. A vállalkozó cég kellőképen megindokolt kérésére a főváros az építés elején hozzájárult ahhoz, hogy a cég a parti szakaszt is süllyesztőszekrényekkel építse meg, az eredeti ajánlatnak megfelelő árakon. A parti szakasz megépítésénél a régi csatornához csatlakozó mintegy 27 m hosszú rész építése alatt már el kellett bontani a régi nyomócsövet. Avégből, hogy a szivattyútelep üzemét minél rövidebb ideig zavarjuk, ennek a szakasznak az építését utoljára hagytuk. A csatlakozáson kívül eső, mintegy 67 m hosszú parti szakaszon 4 drb 16-0 m hosszú vasbeton süllyesztőszekrényt helyeztünk el. Amint már említettem, a csatorna ikerszelvényű. Mindkét rész egy-egy 2-0 m átmérőjű körszelvényű cső vízvezető képességével egyenértékű, de szerkezeti okokból eltér a köralaktól és 1-70/2-07 m méretű téglalap alakú szelvény, legömbölyített sarkokkal és íves alsó résszel (3. ábra). A süllyesztőszekrény 33—40 cm falvastagságú, 4-45 m széles és 2-90 m magas tömör vasbeton keret. Az oldalfalakat alul 2-0 m-kint vonórudakkal kötöttük össze és vasszerkezetű vágóéllel láttuk el. Az ikerszelvényt kialakító középső válaszfal nem tartozik a keretszerkezethez. Ez a válaszfal végeredményben a födémbe és a süllyesztőszekrény elhelyezése után készülő vasbeton fenéklemezbe is be van kötve. A süllyesztőszekrényeket az előzetes földkiemeléssel elkészített -|-2-50 m-es szinten építettük meg és először légsűrítés nélkül, majd a talajvízszín alatt légsűrítéses üzemben süllyesztettük le. (1. kép.) Mivel a sülyesztőszekrény homlokfalait (A) a csőcsatlakozás miatt könnyen elbontható kivitelben kellett készíteni, ide a vasbeton oldalfalakba kellően bekötött vasszerkezetű kapukereteket helyeztünk el s ezekhez függőleges irányú vasgerendákat csavaroltunk. A közökbe aztán mintegy 110/60 cm méretű, vassal keretezett fatáblákat erősítettünk. így a szekrény lesüllyesztése után fokozatosan eltávolítható kapukat képeztünk ki, melyeket mindkétoldalú nyomásra méreteztünk. A munkakamra lesüllyesztése után annak vasbeton szerkezetével tüskék által szervesen összekötve sűrített levegőjű térben készítettük el az ikerszelvény teljes kiképzéséhez még szükséges vasbeton fenéklemezt, amelyet végül keramitburkolattal láttunk el. így egy 16-0 m hosszú csődarab teljesen elkészült. E munkákat sorban ismételve, egymás mellé helyezett csődarabokat kaptunk, amelyek összekötés után a nyomócsövet alkotják. A csődarabok, illetve süllyesztőszekrények összekötése előírásaink értelmében két részben készült, és pedig először köröskörül kívülről, majd a munkatérben belülről. A külső elzárást kétoldalt és felül a következőképen készítettük el (4.ábra). A süllyesztőszekrények végeihez az oldalfalakba bekötött függőleges, végighasított gázcsövek vezetése mellett szádfalszerűen egy-egy hajlított vaslemezt (A) haj-