Vízügyi Közlemények, 1937 (19. évfolyam)

1. szám - Vas Leó: Közlekedési hálózatunk fejlesztése terményeink jobb értékesítése érdekében

12 Olyan síkfekvésű országokban, mint aminő a magyar Alföld, úgy a közutakat, mint a vasutakat és víziutakat viszonylag kevés költséggel lehet létesíteni. Kifejezésre jut ez az előny a közutak és vasutak alacsony építési költségeiben is. Csonka-Magyarország hajózható viziútjainak hossza ma kereken 1200 kilométer ; a Tisza-folyó kisesésű szakaszainak szabályozásával, nagyobbesésű részének, valamint a többi folyóknak csatornázásával és végül a Dunát a Tiszával összekötő hajózócsatorna megépítésével a viziúthálózat kereken 2586 kilométerre volna kifejleszthető. Mielőtt e víziúthálózat részleteinek taglalásába bocsátkoznék, hangsúlyozni kívánom, hogy e viziúthálózat kiépítését a

1 távoli magyar jövő egyik, soha szem elől nem tévesztendő nagy feladatának tekintem. Ez a viziúthálózat meg kell, hogy valósuljon és létre is fog jönni, ha megvalósulnak azok az előfeltételek, amelyek nélkülözhetetlenségét követelően igazolják. A viziutaknak a tömegáruk szállítási költségei tekintetében ma is elvitathatatlan előnyük van ; éppen ez a körülmény teszi szükségessé, hogy a víziúthálózatból legalább is annyit megvalósítsunk, amennyi, figyelemmel az ország mai pénzügyi helyzetére, a jelenlegi világgazdasági körülmények között lehetséges. Egyelőre tehát csak a legszükségesebb és a legkevesebb költséget igénylő viziutak munkájába lehet belefogni, vagyis olyan munkákkal kell elsősorban indulni, amelyek hamarosan, a legkevesebb költséggel, a legtöbb előnyt biztosítják a magyar gazdasági életnek. A magyar viziúthálózat kialakítása. Föltételezve, hogy a magyar Duna egész hosszában, valamint a Tisza Szeged és Szolnok között hajózásra már teljesen alkalmas, sorrendben első helyre kerül a Tisza szabályozása Szolnok felett Tokajig, abból a célból, hogy teljes merülésű dunai uszályokkal mindenkor hajózható legyen ; ezt követi a Körösök csatornázása. A Tisza-szabályozás hátralévő munkái a folyó ágyának rögzítéséből, a kanyarulatok vándorlásának megszüntetéséből és a hajózást akadályozó gázlók megjavításából állanak. A szabályozási tevékenység e három irányban folyamatban van. Költségeit a szerb határtól Tokajig terjedő szakaszra kereken 14,000,000 pengőre, Tokajtól a cseh határig terjedő Tisza-szakaszra pedig 10,000,000 pengőre teszik. A tiszai munkálatok a mai munkamenetet föltételezve Tokajig 1942-re be volnának fejezhetők és akkor bekapcsolható lesz a rendszeres viziforgalomba a tokajvidéki kő és itt átadható lesz a hajózásnak Szabolcs és Zemplén, sőt Hajdú vármegyének a viziútat váró termelése is. A Körösök hajózhatóvátétele tulajdonképen még 1904-ben megindult a Köröstorok közelében lévő bökényi duzzasztómű és hajózsilip kiépítésével. Az 1908. évi vizi beruházási törvény még további három vízlépcső építését irányozta elő, a világháború és gazdasági következményei azonban megakadályozták a terv végrehajtását. Békésig, illetve Kőrösladányig és Mezőtúrig egyetlen duzzasztómű és hajózsilip megépítésével, melynek költsége 5,700,000 jJengőre tehető, 120 kilométer hosszú viziút létesíthető, így az országnak mezőgazdasági szempontból rendkívül értékes és nagyon termékeny területén. A hajózhatóvá tett Körösök duzzasztott