Vízügyi Közlemények, 1937 (19. évfolyam)

1. szám - Szakirodalom

151. A csendesítőmedencék táplálására szolgáló tolózárak meghajtására a földszintről szabályozható villamosmotorok szolgálnak. Esetleg egyidejűleg folyó nagyobbszámú kísérlet vízszükségletének ellátására szolgál az ú. n. mindenesvezeték (condotta omnibus), mely közvetlenül a táplálómedencék egyikéből indul ki és az egész laboratóriumon végighaladva, sűrűn elhelyezett nyílásaival a helyiség bármely pontján végzendő kísérlet táplálását lehetővé teszi. A mindenesvezetékkel táplált kísérleteknél rendszerint a felhasznált elfolyó víz mennyiségét szokták mérni, de a hozzáfolyás mennyiségének mérése is lehetséges egy a vezetékbe beépített Venturi-mérő és Pitot-Darcy-féle cső segítségével. Fényképészeti és mozgófényképészeti felvételek céljaira 50 x 50 cm keresztmetszetű és 0—14% között változtatható esésű üvegcsatorna szolgál, amelyet a mindenes vezeték legtávolabbi nyílásához csatlakozó csendesítőmedence tolózár közvetítésével táplál. A bukók hitelesítésére és a lefolyó víztömegek mérésére pontosan köbözött 24 m

3 űrtartalmú medence áll rendelkezésre, amelynek segítségével villamos órák alkalmazása mellett 1 ü/

()

0 pontossággal lehet 100 1/mp-ig terjedő vízhozamokat mérni. A visszavezető csatornák egyike vízsebességmérő szárnyak hitelesítésére is szolgál. Két oldalára szerelt tökéletesen sík és egyenes, szögvaskeresztmetszetű sínpályán, kötélen géppel vontatott alumíniumkocsi gördül, tetszés szerint szabályozható, egyenletes sebességgel. A kocsira szerelt szárny fordulatszámának és a kocsi által megtett út hosszúságának mérése a nálunk is szokásos villamos módszerrel történik. A laboratórium vízszükségletét a városi vízvezetékből látják el. A használat folyamán lassanként elmocskosodó vizet e célra szolgáló szivattyú segítségével emelik az alacsony fekvésű medencéknél néhány m-rel magasabb szintben futó városi csatornahálózatba. A teljes vízkészlet kicserélése 12 órát vesz igénybe. A laboratóriumhoz jól felszerelt műszerész és javítóműhely járul. Itt készült a berendezés és a műszerek számottevő része. A berendezés összköltsége 370.000 líra volt. A laboratóriumban eddig végrehajtott kísérletek közül említésre méltó az önműködő vízszintszabályozó szivornyaszerkezetekre, csősúrlódásokra, folyó- és vadpatak-szabályozásokra vonatkozó kísérleteken kívül az a nagyszabású kísérletsorozat, melyet a nagynyomású vízerőtelepek csővezetékeiben hirtelen zárásnál fellépő túlnyomások megállapítása céljából végeztek. Vitéz Lapray Géza. Pisa V. : Vegyi és vegyi-villamos vízmérési módszefek. (Metodi chimico e chimicoelettrico per la misura delle portate.) Comitate Per VIngegneria Del Consiglio Nazionale Delle Ricerche, Centro Di Ricerche Idrauliche Nel R. Istituto Superiore Di Ingegneria Di Padova kiadása, 1935. 42 old. 20 ábra. Újabban az öntözés nagyarányú fejlődésével kapcsolatban Olaszországban egyszerűségük és az elért kedvező eredmények miatt a vegyi és vegyi-villamos módszerek erősen terjednek. A vegyi módszer lényegileg abból áll, hogy ismertmennyiségű tömény sóoldatot bocsátunk a megmérendő vízfolyásba— ez az ú. n. sózás — és kis idő múlva egy távolabbi helyen, ahol gyaníthatólag már jól elegyült az oldat, megvizsgáljuk a víz sótartalmát. A két töménység arányából következtetünk aztán a beöntött oldat töménységét csökkentő vízmennyiségre, vagyis a vízhozamra. A legtöbb esetben egyszerű kősót használnak. Hátránya csak az, hogy a megmérendő Q mennyiségi! vízben már eleve van egy kevés NaCl és így a víz természetes sótartalmát (K

0) is meg kell előzőleg állapítani. A vízfolyásba ismert ,,q" mennyiségű К

1 töménységű sóoldatot öntve és a kivett felhígult oldat töménységét, К 2-t megállapítva felírható Q K

0+q К

x = (Q+q) K

2 K

l — K

t Q = я к

2 — к

0 A fenti kifejezést egyszerűsített alakban is használják. A számláló ugyanis közel egyenlő A'

ro], hiszen ez 10.000-szer is nagyobb lehet A'

2-nél. A nevező azonban már csak egy-két К

г kivételes esetben egyszerűsíthető K

2-re, mert K

0 elérheti a — értéket is, ami már nem ha-