Vízügyi Közlemények, 1937 (19. évfolyam)

1. szám - Mantuano József: A Nagykoppány patak szabályozásának gazdasági jelentősége

98. által megnyert rétterület, mint annak, amelyiknek a község határából csak töredék fekszik az ártérbe, mert abban a községben a szabályozás számottevő szerepet nem játszott. Az eredményeket a IV. sz. táblázat 7-ik oszlopában tüntettük fel. Egy pillantást vetve a IV-ik táblázatra, világosan láthatjuk, hogy Pári községet a szabályozás életbevágóan érdekelte, mert rétteiületének 91'2%-a esett az ártérbe, jellemző is a földérték emelkedése, ami itt nyersen 200%-t tett ki. Hasonló értékemelkedés Szemcséd község határában van, itt azonban teljesen hasznavehetetlen területeket alakítottak elsőrangú szántófölddé. A föld értékemelkedését vizsgálva, a létrejött változásokat a rétterületekre állapítottuk meg. Az értékemelkedés tehát a IV. sz. táblázat szerint a terület 90%-án 389,280 P. Ha becsléssel feltételezzük, hogy a 10%-nyi többi terület, ennek az értéknek csak 5%-t teszi ki, akkor az összes értékemelkedés kereken figyelembe véve még az értényi veszteséget, 408,000 P-re becsülhető. Pedig a szántó és egyéb területek értékemelkedése igen pesszimisztikusan van felvéve. Az egész árterületet egy egésznek véve fel az értékemelkedésből származó haszon kat. holdanként átlagban az összes területre 192 P, a befektetés költségét levonva, tiszta haszonnak kat. holdanként 112-5 P volna tekinthető. Azonban egyes községek szerint, ez az érték erősen eltolódik. A föld értékemelkedését véve alapul, három községben a szabályozásra ráfizettek. A három község érdekelt területe 203-16 kat. hold, a tőkebefektetés által okozott veszteség kereken 30,300 P. Ha a veszteséget levonjuk a telek értékemelkedéséből, a kapott 377,700 P lenne az értékemelkedés. Azonban nem szabad elfelejteni, hogy az időközbeni árlemorzsolódás a jelen számításban nincsen figyelembe véve. Ha a gazdasági válság folytán előállott értékcsökkenést is számítjuk, a községhatáronkénti eltolódások akként alakulnak, hogy ahol értékemelkedés nem volt, ott értékcsökkenés sem állhatott be, hanem tulajdonképen ott egy burkolt áremelkedéssel állunk szemben (V. sz. táblázat). V. TÁBLÁZAT. Regöly Majsamiklósvár Tamási Pári Szemcséd Nagykónyi Szakcs Értény Koppányszántó —83-5 44-5 236-5 316-5 316-5 116-5 —83-5 —183-50 316-5 Nyers tőkeemelkedés vagy csökkenés kat. holdanként P —83-5 215-0 236-5 366-5 316-5 206-5 —83-5 — 83-50 344-1 Abszolút tőkeemelkedés vagy csökkenés kat. holdanként P A táblázattal kapcsolatban megjegyezzük, hogy nem valószínű, hogy Szakcs községben ne lett volna értékváltozás. Az így kiszámított elért tiszta haszon az egész területen kereken 454,000 P-t tesz ki ; három érdekelt községben most már a veszteség csak 16,000 P, végeredményben a telekértékemelkedés 438,000 P, vagyis a befektetett tőkének több mint kétszerese, kat. holdanként pedig átlagban 206 P többletet jelent. A területértékemelkedést azonban csak viszonylagos értékmérőnek kell tartanunk, mert az csak akkor válik pénzzé és igazán értéktöbbletté, ha a birtok gazdát cserél, másrészt tehetetlenségénél fogva igen lassan követi a hozadék értéknövekedését, nem eléggé rugékony. Sokkal jellemzőbb értékkifejezője a tőke hoza-