Vízügyi Közlemények, 1936 (18. évfolyam)
4. szám - II. Endrédy Endre: A talajtani ismeretek rövid összefoglalása
532 komplexum. Mivel ennek az úgynevezett T-értéknek meghatározása már a talaj szakember dolga, a mérnök itt csak általános képet alkothat magának és pedig a következő alapon : Ha a hidrolitos aciditás y x értéke a felső 30—60 cm-es rétegben 4—<S-at nem halad meg, úgy mezőségi jellegű talajoknál (degradált mezőségi talajok) a meszezés még a mészhiányra érzékeny növények termesztésénél is bizonytalan hatású. Erdőtalajoknál azonban már nagyobb a valószínűsége annak, hogy ameszezés hatása kedvező lesz. Nedves réti talajoknál (réti agyag) mindig figyelembe kell vennünk, hogy a feltalaj szerkezetét is javítjuk bizonyos mértékig a meszezéssel. Végül, ha a szénsavas mész igen mélyen van (1 m-en túl) és a hidrolitos aciditás értéke magas, 8—10-nél magasabb, — úgy a meszezést indokoltnak vehetjük. Természetesen elsősorban a termesztendő növény igényeire kell tekintettel lennünk, mert például savanyú talajon a lucerna sikerrel nem termeszthető, míg a vörös lóhere ilyenen igen jól díszlik. A mi szempontunkból tulajdonképen az általános megállapítás fontos, hogy a talaj : túlságosan meszes, kielégítően meszes, mérsékelten mészhiányos, erősen mészhiányos. Szándékosan nem használtam a lúgos és savanyú definíciókat, hogy a szikesekkel való felcserélhetőséget elkerüljem. A következő pont a kötöttség és ezzel kapcsolatban a vízforgalom megítélése. A kötöttséget a helyszíni szubjektív megfigyelések, részben pedig a légszáraz talaj nedvessége és a kapillaritás 4 6, esetleg az Arany-féle kötöttségi szám 4 7 alapján dönthetjük el. Ezekre vonatkozólag a gyakorlat szempontjából fontos tudni az alábbiakat : A kötöttség megítéléséhez először mindig az 5 órás kapilláris értéket használjuk. Az 5 órás kapilláris értékből a tényleges kapillaritásra következtetni nem szabad. Az 5 órás kapilláris érték csak olyan tapasztalati szám, amely sok talajon végzett vizsgálat eredményeképen elég jól jellemzi a különféle talajokat. Kreybig az általa szerkesztett talajtani térképeken alkalmazta az 5 órás kapilláris értéket a kötöttség fokának elbírálása céljából a következő skála szerint : Az 5 órás kapilláris vízvezetés A talaj sajátságai mm-ben 0—40 : Legtöbbször szikes agyag, vályog vagy iszap, de más nehéz agyagtalajoknál (réti agyagok) is előfordul. Mindig erősen kötött talaj. 40—75 : Jobb szikes rétegeknél is találjuk, de általában a nehéz, erősen repedező agyagtalajokra jellemző. 75—150 : Középnehéz agyagtalajokra jellemző, de nehéz vályogtalajok is bírhatnak ilyen vízvezetőképességgel. Esetleg porszikes feltalajok is lehetnek ilyenek. 150—250 : Középkötött vályogtalajoknál általános. Igen durva homoknál 4 6 Kreybig : Újabb tanulmányok az öntözésről. 188 old. 4 7 'Sigmond : Általános talajtan. 241 old.
