Vízügyi Közlemények, 1936 (18. évfolyam)

4. szám - II. Endrédy Endre: A talajtani ismeretek rövid összefoglalása

530 hézagtérfogat, úgy ha V

k < P

min- a vízkészlet a minimális vízkapacitással egyenlő. Ha azonhan V

k > P

m

í„_, akkor a vízkészlet a P

mi

n -tói is függ. Mennél mélyebbre haladunk a talajszelvényben, annál nagyobb a rétegre nehezedő nyomás, tehát kisebb a duzzadás, azért a V

k '— P

m

i„. különbség mindjobban számba jön. Ilyenkor Vagéler-Alten

i

l nyomán a következőképen járunk el : Minthogy egy talajszelvény például 1 m mélységig nem homogén, hanem több rétegből áll, mindenegyes rétegre vonatkozólag ismernünk kell és V

k-t. Akkor, ha a réteg középmélysége a felszíntől x cm, az egyes rétegekben tárolható víz mennyisége : V lehetséges (súly %-ban)=V

k— k/V

k—P

mi

n., ahol V

k,P

mi

n az említett mennyiségek 300 x x

2 és к — Ebbenaképletbenarétegre nehezedő m/omásí vesszünkfigyelembe. 22500 Hektáronként pedig az egyes rétegekben lehetséges víz m

3-ben V lehetséges X100 38-f- F lehetséges X réteg vastagsága cm-ben. A hasznosítható víz pedig %-ban=lehetséges víz — holt víz, illetve rétegenkét és hektáronként m

3-ben : hasznosítható víz % x lehetséges víz m

3 hasznosítható víz m

3 = lehetséges víz % Öntözésnél pedig ezenfelül számításba kell vennünk a talaj meglévő vízkészletét és a kapilláris vízemelést is, hogy túlkevés vagy túlsók vizet ne adjunk egyszerre. Például egy talajszelvény szükséges vizsgálati adatai a következők : V

k% P

mi

n cm

3/100 g Holt víz % 0—30 cm: 29"6 17-9 8'7 30—70 „ 28-6 18-8 7-6 70—100 „ 12-3 24-4 3 4 Az adatokból számítva : 0—30 cm 30—70 „ 70—100 „ összesen : Lehetséges viz m'/ha Hasznosítható víz m'/ha 1260 860 1512 1016 483 258 3255 m

3 2060 m

3 Az így számított vízmennyiség azonban csak az úgynevezett sztatikus (nyugvó) mennyiség, mert ha a nedvesség a lentokapilláris pontnak megfelelő mennyiséget eléri, a megmaradó víz gyakorlatilag már nem mozog. Ilyen esetben már csak a gyökérzet mozoghat, növekedhet és mintegy „megkeresheti" a vizet. Vageler és Alten erre az esetre is kidolgozták a számítás módját, amely Alten idézett munkájában található meg. 4

4 Alten : Die landw. Versuchsstationen Bd. 115., Heft. 3—6. 324—325. old.