Vízügyi Közlemények, 1936 (18. évfolyam)
4. szám - II. Endrédy Endre: A talajtani ismeretek rövid összefoglalása
528 16. ábra. Kraussféleütő. — Fig. 16. Volumbohrgerät nach Krause. értéke : — г . 100 a) A hézagtérfogat meghatározása a helyszínen. Erre a célra legjobb az úgynevezett Krauss-féle ütőt használni. A Krauss-iitő lényegében egy kissé kónikus acélhenger, amelynek alsó, keskenyebb pereme ki van élesítve. A hengert simára lemetszett talajba a hozzátartozó bunkó (16. ábra) segítségével fakalapáccsal, könnyű, gyors ütésekkel hajtjuk be. Ha teljesen beléhatolt, úgy az egész hengert tartalmával együtt kiássuk és az alsó részt egyenesre levágjuk, majd nagyobb kézimérlegen tartalmával együtt lemérjük. Most a talajmintát 1—2 napig száradni hagyjuk, mikoris a hengerből könnyen és veszteség nélkül bádogdobozba vagy zsírpapírba üríthetjük ki és gondosan becsomagolva szállítjuk. A papír vagy bádogdoboz súlyát üresen ismernünk kell. A mintát azután a laboratóriumban, a csomagot vagy bádogdobozt kinyitva, 105 C°-on súlyállandóságig szárítjuk és újra megmérjük. A hézagtérfogatot a következőképen számítjuk ki : A szárazon megmért talaj súlya G gramm, sűrűsége pedig átlag G 2'6-nak vehető. A talaj térfogata tehát—— ger térfogata legyen V h cm V t cm s. A hen3 úgy a hézagtérfogat százalékos V h P v. Ez a látszólagos hézagtérfogat. Mivel azonban a talajt nedvesen is megmértük és súlya ekkor G nedves volt, a talaj G nedves — G . száraz g nedvességet tartalmazott. így tehát a pórustérfogattal egyidejűleg a talaj természetes nedvességének mennyiségét is megkaptuk. A talajban az adott esetben jelenlévő levegő mennyiségét térfogat- %-ban a következőképen kapjuk meg : G száraz 2-6 -+- G nedves — G száraz V .100= levegő. (%). Ily módon egyszerű úton igen fontos adatok birtokába jutunk, amelyek különösen az öntözésnél használhatók fel. Erősen humuszos vagy meszes talajok sűrűségét azonban nem vehetjük 2'6-nak, úgyhogy itt ezt az adatot meg kell határozni. E tekintetben ismét utalok Larnpl és Jáky már idézett munkáira. ß) A hézagtérfogat meghatározása a laboratóriumban. Ha nem állt módunkban a hézagtérfogatot a helyszínen megállapítani, akkor csak az úgynevezett minimális pórustérfogatot tudjuk meghatározni. E célból 300 g légszáraz talajt a minimális vízkapacitás £0%-ának megfelelő mennyiségű vízzel jól átgyúrunk és 12—24 óráig jól elzárt edényben állni hagyjuk. Majd pontosan 100 mm belső átmérőjű és körülbelül 20 mm magas lapos fenekű, egyenes falú, belül vazelinnel gyengén megkent aluminiumcsészébe hézagmentesen belepréseljük a talajpépet, a felületet gondosan lesímítjuk, megmérjük. Majd a csészét tartalmával együtt szárítószekrénybe téve lassan (6—8 óra alatt) 105C°-ra melegítjük s e hőmérsékleten tökéletesen kiszárítjuk. A teljesen száraz talajt azután ismét megmérjük.
