Vízügyi Közlemények, 1936 (18. évfolyam)
4. szám - II. Endrédy Endre: A talajtani ismeretek rövid összefoglalása
525 Példa : 50 g talajból készült szuszpenziót fenti módon megtitrálva, 10 6 cm KHS0 4-oldat fogyott. Eszerint a talajban 10'6 x 0 021 = 0'223% szóda Wio (Ka 2C0 3) van. e) A kapilláris vízemelőképesség meghatározása. 1 m hosszú, 25—30 mm belső átmérőjű üvegcsőbe, melyen 90 cm-ig % cm-es beosztás van s amelynek egyik végét többrétegű sűrű szitaszövettel elzártuk, a 2 mm-es szitán átszitált talajt -— a cső gyengéd ütögetése közben — beletöltjük. Legcélszerűbb a betöltést úgy végezni, bogy a cső szitaszövettel lekötött végét nagyobb gumidugóhoz ütögetve, egyenletesen töltjük belé a talajt, míg a cső tele lesz. Most a csövet vertikálisan állványba fogva, lekötött végét nagyobb, lapos, vízzel telt porcelláncsészébe merítjük, úgyhogy a cső vége 2—3 mm-re legyen a víz alatt. A csészébe nyúlik a vízutánpótló edény csöve, amely az elfogyott vizet automatikusan utána tölti. A víz felszívódik a talajba és azt átnedvesíti. A nedves réteg határát mindig igen jól meg lehet figyelni. A nedves réteg határát (a víz emelkedési magasságát) 5, 20 és 100 óra múlva észleljük. Az 5 órás észlelés értéke a valóságos vízvezetőképesség szempontjából semmit sem mond, de jól lehet belőle a talaj kötöttségére következtetni. A 20 és 100 órás kapilláris értékből kiszámíthatjuk azt, hogy a talaj egyáltalában milyen magasra képes kapillárisán vezetni a vizet. A végtelen időre vonatkozó emelkedési magasságot a következőképen kapjuk meg : Ha a végtelen időre vonatkozó emelkedési magasság H, a 20 és 100 órára vonatkozó h 2 0 és h 10 0, akkor lia , 1000 , 1000 , 1000 . , 56,-6, к = ——, Ь г = ——, 6 2 = , ugy к = H »20 10Ü 4 és H = 5 valamennyi emelési magasság mm-ben kifejezve. (—stb. értékét к h 2 0 célszerűen valamely reciproktáblázatból kereshetjük ki.) Az így nyert végértékek kötöttebb talajnál a vízáteresztőképesség mértékéül is szolgálnak. Példa lehet erre Vageler-nek néhány adata (valamennyi nehéz agyagtalajra vonatkozik), összehasonlításul a sorozat végén két könnyebb talaj is fel van tüntetve. Végső emelkedési Vízáteresztőképesség cm 3/óra 500 mm nyomásmagasság H mm különbségnél 1 cm vastag talajréteg 1 cm 2-én át 500 62-0 122 30-0 74 8-0 43 5-0 27 2-6 256 400 0 526 105 0 Természetesen az esetleges repedések erősen befolyásolják az ilymódon megbecsült vízáteresztőképességet, de kötött talajoknál mindig jó segítséget nyújt a //-érték kiszámítása a vízáteresztőképesség becslése céljából.
