Vízügyi Közlemények, 1936 (18. évfolyam)

4. szám - II. Endrédy Endre: A talajtani ismeretek rövid összefoglalása

526 Tőzeges vagy kotus talajoknál a kapilláris vízemelést nem határozzuk meg, mert rendesen rosszul nedvesednek. f) A légszáraz talaj nedvességének meghatározása. Ez a vízmennyiség, amelynek fogalmát már az elméleti részben tisztáztuk, módot ad egyrészt a kötöttség tökéletesebb megítélésére, másrészt a nedvszívóképesség, valamint a holt víz becslésére.

4

2 A levegőn jól kiszárított tala jmintából becsiszolt üvegdugós kis mérőedényben lemérünk cg-nyi pontossággal 10 g-ot (a talajt az edényben mérjük le !). Most a mérőedényt 105 C°-ra felfűtött szárítószekrénybe tesszük és nyitottan 10—12 óráig szárítjuk, majd az edényt a dugóval elzárva 30 percig lehűlni hagyjuk, ezután újból megmérjük. A súlyveszteség a légszáraz talaj nedvessége. Ezt a nedvességet %-ban adjuk meg. A légszáraz talaj nedvessége homoktalajoknál 0'2—1'5% homokos és könnyű vályogoknál 1 • 5—3 % vályogoknál 3—4% agyagoknál 4—6% nehéz agyagoknál 6—10% lápos és tőzeges talajoknál 10—30% Kísérleteim szerint magyar viszonyok között a nedvszívóképesség közelítő pontossággal a légszáraz talaj nedvességének 2'2+_0'4-szerese. A holt víz pedig, ha a sókat nem számítjuk, a nedvszívóképesség 1'8-szorosa 15 atm. gyökérnyomásra. A légszáraz talaj nedvességéből mindezek az adatok közelítőleg kiszámíthatók. g J A minimális víztartóképesség (vízkapacitás) meghatározása. Jénai 1 G 4- jelű szűrőtégelyben, melyet előzőleg 105 C°-on kiszárítottunk és lehűlés után O'Ol g pontossággal lemértünk, ugyanilyen pontossággal lemérünk 10 g légszáraz talajt. Most feeskendőpalackból desztillált vízzel óvatosan megnedvesítjük a talajt, közben vékonyra kihúzott üvegpálcával vagy erősebb fémdróttal alaposan megkeverjük. Annyi vizet adunk hozzá, hogy nehezen folyó pép keletkezzen, majd az üvegpálcát kevés vízzel a tégelybe öblítjük. Most a tégelyt desztillált vízzel megtöltött nagyobb üvegedénybe állítjuk, ügyelve, hogy a külső vízszint kissé magasabban legyen, mint a tégelyben lévő pép felszíne. Arra is ügyeljünk, hogy a tégely alatti levegőbuborékot, a tégelynek kissé rézsút döntésével, lehetőleg távolítsuk el, hogy a szűrőlap a külső vízzel közvetlenül érintkezzen. A tégelyt 24 óráig hagyjuk a vízben állani, majd kivesszük, kívülről letöröljük és gumigyűrű segítségével a szűrőtölcsérbe helyezzük. A szűrőtölcsér gumidugó segítségével erősfalú szívópalackba van helyezve, amely viszont a vízlégszivattyúval van összekötve. A szűrőtölcsérben lévő tégely felső nyílásába, mihelyt a vízlégszivattyút megindítottuk, üvegcsővel ellátott gumidugót helyezünk, amely viszont desztillált vízzel telt mosópalackkal van összekötve. A szívópalackban keletkező légritkítás hatására a tégelyben lévő víz lecsepeg és bizonyos 4

2 L. pl. Bussel : Boden und Pflanze 319. old.