Vízügyi Közlemények, 1936 (18. évfolyam)

4. szám - II. Endrédy Endre: A talajtani ismeretek rövid összefoglalása

514 hallható. Mérsékelt pezsgés 2—8% közötti CaC0

3-tartalmat jelent, míg erős pezsgés 8% feletti CaC0

3-tartalomra mutat. A CaC0

3 eloszlásának finomsága is befolyásolja a pezsgés erősségét, durvábban elosztott állapotban jelenlévő szénsavas mész gyengébben pezseg. Mindenesetre körülbelül 10% szénsavas mésztartalmon felül a pezsgési próbánál valósággal „forr" a talaj. Ha így a szénsavas mész jelenlétéről vagy hiányáról meggyőződtünk, megkezdjük a pH vizsgálatot. Ezt alkalmas indikátorokkal végezzük. Bizonyos festékanyagok, amelyek sav- vagy lúgt er mészét űek, szabad formájukban más színűek, mint sóik alakjában. Sav- és lúgtermészetük erősségétől (disszociációs állandójuktól) függőleg egy bizonyos /^/-intervallumban változtatják színűket. Ezeket összefoglaló néven indikátoroknak nevezzük. Minden egyes indikátor körülbelül 2 pH-egységnek megfelelő intervallumban változtatja színét a szabad sav (lúg) színétől az indikátorsó színéig. Különböző indikátorok oldatait kis mennyiségben valamilyen vizes oldathoz öntve, a megfestett oldatok színéből következtethetünk az oldat pH-jára. A színösszehasonlítást megfelelő színskálával végezhetjük, minden indikátorhoz külön színskála tartozik. Talajoknál azonban, mint azt már az adszorpciós komplexum tárgyalásánál említettük, nem vizes oldat, hanem szuszpenzió pH-ját kell meghatározni. Ezek a szuszpenziók (vízzel felkevert talajok) egyrészt rosszul ülepednek, másrészt a leülepedett talaj feletti oldat is a legtöbb esetben színes, ami az indikátor színének megítélését rendkívül zavarja, esetleg lehetetlenné teszi. Kühn,

3

6magyar vegyész ügyes fogása azonban itt is lehetővé teszi a meghatározást. A vizsgálandó talajmintához finom poralakú báriumszulfátot ad, amelynek hatására a talaj kolloidjai koagulálnak és a leülepedő talaj feletti kristálytiszta oldatban az indikátor színe igen jól látható. A meghatározás gyakorlatilag a következő módon történik : A Kühn-féle vékony kémcsőbe (2. kép) először a talaj minőségétől függő mennyiségben tiszta báriumszulfátot (Baryum sulfuricum pro Königen Merck) teszünk, majd a megfelelő mennyiségű talaj hozzáadása után a kémcsövet kiforralt és szénsavtól mentes desztillált vízzel csaknem teljesen megtöltjük. Ezután körülbelül 5 mm magasan a megfelelő indikátor-oldatot a víz fölé rétegezve, a kémcsövet dugójával jól elzárjuk és tartalmát alaposan összerázva, leülepeelés céljából félretesszük. Nchány perc múlva rendesen 1—2 cm magasságú tiszta, átlátszó folyadék-réteg jön létre, amelynek színét azután megfelelő színskálával hasonlítjuk össze. A folyadékréteg tiszta legyen, mert opálosan zavaros folyadékban az indikátor színét helyesen nem tudjuk megítélni. Ha ilyen opálosan zavaros folyadékréteg alakulna ki, úgy a kémcső tartalmát ismét alaposan összerázva megkíséreljük az ülepítését, ha így sem tisztul ki, úgy új próbát készítünk esetleg kevesebb talajjal. A ^^-meghatározásnál háromféle indikátor-oldatotkellhasználnunk : j)H 4—6 között Komplex 1-еt, 6—7'6'-ig brómtimolkéket (dibromthymolsulfonphtalein) és 7~6—12-ig Komplex 11-t. Mind a három oldat Magyarországon a megfelelő színskálákkal együtt készen beszerezhető. A színskálák a Komplex I. és II-nél 0 » pH-ás, a brómtimolkéknél 0'2 pH-ás intervallumok szerint vannak beosztva, az intervallumokon belül a tizedeket (két szomszédos szín közötti részt) becsüljük. Teljesen ismeretlen talajminta vizsgálatánál az indikátor megválasztása szempontjából a következőképen járunk el : Ha a talaj sósavval pezseg, úgy a vizs3

6 Kühn. I. Z. f. Planzenernährung. Dgg. Bodenkunde Teil. A. XV. köt. 13. old.