Vízügyi Közlemények, 1936 (18. évfolyam)
4. szám - II. Endrédy Endre: A talajtani ismeretek rövid összefoglalása
513 Erdőtalaj. (Mezőgazdaságilag művelve.) A porszerű В kötötten homokos — tömött С por szerű -— tömött fakószürke barnásvörös szürkésbarna Természetesen még igen sokféle kombináció lehetséges, de ki kell emelnem, hogy bármilyennek látjuk is az egész szelvényt, az egyes rétegek szerkezetét sohasem az összbenyomás, hanem mindig az egyes rétegben talált tényleges állapot szerint döntsük el. Ha például más jelekből határozottan látjuk, hogy a talaj kilúgzott szikes, ne akarjunk a B x szintnek mindenáron oszlopos szerkezetet tulajdonítani, mert kilúgzott szikes (szolonec) lehet a talaj kimondott oszlopos szint nélkül is. Nedves állapotban szerkezetet meghatározni igen nehéz és ilyenkor még nagyobb körültekintéssel kell eljárnunk. Itt kell még megemlítenem a talaj színének kérdését is. Szabály az, hogy az egyes rétegek színét természetes nedvességi állapotukban ítéljük meg. Megnedvesítve vagy kiszárítva a talajok színe általában sötétedik, illetve világosodik. A szín minősége azonban nedvesen is egyezik a száraz talaj színével. Például sötétszürke talaj nedvesen szürkésfekete s így tovább. Sajnos, a talaj színének megítélése igen szubjektív, többször próbálták az Ostwald-iéle színskálát bevezetni, de nem terjedt el általánosan. Ha így különböző kötöttségű rétegeket tudunk megállapítani, ezeknek helyzetét a szelvényen szintén vonalakkal jelöljük meg. A humuszréteg különböző színű részeit természetesen szintén elhatároljuk. Ugyanígy járunk el a szelvény többi részével is : először a szín, majd a relatív kötöttség alapján elhatárolva azokat. Megnézzük és feljegyezzük, hol fordulnak elő. A kiválások egyrésze fehér vagy világossárga színű. Ezek a kiválások lehetnek mészgöbecsek, mészerek, mészfoltok, amelyek mind szénsavas mészből állanak. Lehetnek gipszkiválások, amelyek néha egész nagy gipszkristályok formájában találhatók. Végül lehetnek sókiválások. A kiválás mibenlétét elsősorban is hígított sósavval döntjük el. Ha sósavval lecseppentve, a kiválás pezseg, úgy mészkiválással van dolgunk, ha nem pezseg, úgy lehet gipszvagv sókiválás. Ilyenkor a kiválást nyelvünkkel megízlelve, a gipsz határozottan földes ízű, míg a sókiválás, ha konyhasóból ( NaCl ) áll, sós, ha glaubersóból ( Na 2S0 4 ), vagy keserűsóból ( MgS0 4 ) keserű, végül, ha salétromból, rendesen mészsalétromból (Ca (N0 3) 2) hűtő sós ízű. Ez utóbbi nagyon ritka. A sötétszínű kiválások lehetnek vaskonlcréciók (vasborsók), esetleg tőzeges foltok. Azt is pontosan feljegyezzük, hogy a szelvényben hol fordulnak elő vasrozsdafoltok. Most azután 5—10 cm-ként kis mintákat véve a gödör falából, hígított sósavval megcseppentjük és megfigyeljük, hogy pezsegnek-e. Ha igen, úgy ez szénsavas mész jelenlétére mutat. Azoknak a szinteknek a határait, ahol a pezsgés megkezdődik, megszűnik, erősbödik vagy gyengül, szintén pontosan feljegyezzük. Rendesen egybeesik valamilyen színbeli vagy szerkezetbeli különbség határa is a szénsavas mész előfordulásának határával, de ha nem, úgy ezt külön el kell határolni. Természetesen feljegyezzük azt is, hogy a vizsgált rétegben egységesen, finoman elosztva fordul-e elő a CaC0 3, vagy foltosán. Ezért legalább 2—3 cm 2 felületű rögöcskével végezzük a pezsgési próbát, A pezsgési próba bizonyos mértékig felvilágosítást ad a szénsavas mész mennyiségére vonatkozólag is. 1—2% CaC0 3-tartalomnál a pezsgés alig látható, inkább Vízügyi Közlemények 33
