Vízügyi Közlemények, 1936 (18. évfolyam)

4. szám - II. Endrédy Endre: A talajtani ismeretek rövid összefoglalása

468 növényeket kezdünk termeszteni, ezzel az erősen savanyú és tápanyagszegénytalajjal számolnunk kell. Ezzel ellentétben Mezőhegyesen, ahol az eredeti növényzet száraz, füves, mezőségi jellegű volt és a klima, különösen pedig a nyár száraz, ennélfogva a kevés nyári csapadék jórésze gyorsan elpárolog, a kilúgzás igen csekély mértékű. Savanyú burnusz nem jöhet létre, mert a jelenlévő bázisok azonnal megkötik. Mivel nincs kilúgzás, a talaj tápanyagokban és szelíd humuszban gazdag, műszóval élve felhalmozó (akkumulatív) jellegű. A felsorolt példákból látjuk, hogy a talajok kialakítását végző erők legfontosabbja az időjárás. Emellett azonban a talajt borító növénytakaró élete és még számos más erő befolyásolja a talaj kialakulását. 2. A talaj összetétele. Szerkezetileg Wiegner

2 szerint a talaj polidiszperz rendszer. Diszperz rendszereknek oly rendszereket nevezünk, amelyekben a rendszert alkotó részecskék valamely a részecskékkel szemben egyneműnek tekinthető közegben, a diszperziós közegben térbelileg függetlenül helyezkednek el.

3 Polidiszperz rendszernek pedig olyan rendszereket nevezünk, amelyekben a részecskék nagysága rendkívül különböző. A talajban a rendszer szilárd alkatrészeit a talaj ásványi és szerves anyaga, a diszperziós közeget a víz és a talaj levegője képviseli. Bármely diszperz-rendszernél a megítélés szempontjából egyik legfontosabb kérdés a rendszert alkotó szemcsék nagyságrendi megoszlása. Minthogy a talajban a folyékony és gáznemű alkatrészek a diszperziós közeget képviselik, világos, hogy csak a szilárd alkatrészek szemcsenagysági megoszlását lehet bizonyos osztályozás céljára felhasználni. Felmerülhet az a kérdés, vájjon az osztályozás során célszerű-e, hogy csak a szervetlen szilárd anyag szemcséit vegyük-e figyelembe, vagy pedig a szerves részeket is. Üjabb időben mindinkább az a szokás, hogy a mechanikai összetételt a szerves anyag és az esetleg jelenlévő szénsavas mész eltávolítása nélkül, lehetőleg a természetes állapotú talajban határozzuk meg. a) A talaj mechanikai összetétele. A mechanikai összetétel alapjául azonban valamilyen szemcsenagysági beosztást kell választanunk. Vannak bizonyos határok, amelyeknél az anyagnak a szemcsenagysági összetételétől függő sajátságai elég jellegzetesen megváltoznak, így például a hézagtérfogat (porusvolumen), víztartóképesség stb. Atterberg

4 ajánlatára a talajtanban a következő szemcsenagysági beosztás használatos : Szemcsék átmérője Elnevezés > 2 kavics, kőtörmelék 2—0-2 durva homok 0'2—0"02 finom homok 0-02—0-002 por (Mo, Schluff, silt) < 0-002 agyag ! Wiegner, G. : Boden und Bodenbildung (Dresden, Steinkopff, 1926.). * Buzágh, A. : Kolloidik, p. 12. ff. (Dresden, Th. Steinkopff, 1936). 4 Atterberg, A. : Landw. Versuchsstationen. 69. köt. (1908), 93. old.