Vízügyi Közlemények, 1936 (18. évfolyam)

4. szám - I. Fáy Andor: A magyar szikesek növényzete

447 Fiatal korában a sok vizet nem tűri, kifejlődve azonban az időszakos nedvesítést, öntözést nagyon meghálálja. Ezért előfeltétele eredményes szénatermelésének a vízrendezés és trágyaigényének kielégítése, mert a szódás talajok televénytartalma és salétromképző mikroflórája gyenge. 1933-ban Patonai Elek és С sete Albert tetétlenpusztai (nagykőrösi határ), gerjementi mézpázsit kaszálóikon a földmívelésügyi minisztérium hármas (öntözési) bizottsága által végzett próbakaszálásoknál : gyenge öntözés, mikrobaföld és pétisó alkalmazása után kb. k. holdanként 2Г40—26 q szénahozam volt az eredmény. Csak mikrobaföld után 17 q 60 kg, csak rendes trágya után öntözés nélkül 12 q 42 kg, trágya és pétisó együttes alkalmazásánál 16 q 47 kg, csak pétisó után öntözés nélkül 11 q 07 kg, míg minden trágyázás és öntözés nélkül 3 q 96 kg volt a kat. holdra átszámított szénatermés. Patonaiék a mézpázsit magjának termelésével is foglalkoznak. Gyakori kísérő növényei a mézpázsitnak a szikőr, pozsgás zsázsa, sziki gerebcsin, sutalap, magyar pálka, sziki libatop, sziki üröm és az állandóan vizes helyeken a csatak vagy zsióka, mely itt átveszi a mézpázsit helyét. Here- és kerepféle csak ritkán van a mézpázsit-gyepben ; megjelenésük már a szódatartalom csökkenését jelzi. A m. kir. állatélettani és takarmányozási kísérleti állomás 1930. évi vizsgálatánál az idejében kaszált tetétlenpusztai sziki mézpázsit-szénában 14-38% nyers,9'66% tiszta- és 8'2% emészthető tiszta protein mellett 29-70% keményítőértéket állapított meg. Hiányossága a mézpázsitnak gyenge sarjadzóképessége és így az értékes anyaszéna lekaszálása után még öntözés mellett is alig fejlődik őszig. Tulajdonságaival és termesztésével Herke Sándornak a ,,Kísérletügyi közleményekében és a ,,Köztelek"-ben 1933-ban

1 megjelent cikkei és rádió-előadása foglalkoznak kimerítően. Thaisz Lajos viszont már 1893-ban a ,,Köztelek"-ben megjelent cikkében

2 ismertette azokat az úttörő eredményes kísérleteket, amelyeket Nagylakon Thomka Emil miniszteri tanácsos, kultúrmérnök végzett nagyon szikes talajú birtokán ezzel a fűféleséggel. Mint érdekességet említem meg, hogy a híres jégbefagyott beresowkai mamut gyomrában és fogai között talált 12 kg takarmány botanikai elemzéséből megállapította Barodin orosz botanikus,

3 hogy a mamut eledele között a vigályos mézpázsit (Atropis distans) és a hernyópázsit (Beckmannia) évezredek előtt Szibériában is szerepeltek. A veresnadrágcsenkesz (Festuca pseudovina Hack. I. 6. kép) főleg a tiszántúli kötött, száraz, szikes mezőnek és a szikpadkának uralkodó füve. A Hortobágyon ez a szívós növény küzd eredményesen a szárazság és káros sók ellen és ő védi erős, sűrű gyökereivel és bokraival a kilúgozott porlékony felső talajréteget, a legelőállatok kitaposásával és a víz erodáló erejével szemben. Nem tipikus halofita, hanem inkább xerofita növény, melyet azonban azért vettünk fel a jellegzetes sziklakók sorába, mert szik-, illetve szódatűrő képességének a szikőr tőszomszédságáig hatoló széles skálája és a sziken kialakult, szikre 1 A sziki mézpázsit. 2 Az alföldi szikes legelők értékesítése. 3 Dr. Benda László : A magyar Alföld őstörténete.