Vízügyi Közlemények, 1936 (18. évfolyam)

4. szám - I. Fáy Andor: A magyar szikesek növényzete

446 Hernyópázsit (Beckmannia eruciformis ; I. 4. kép). Nevét 2 sorban fedelékesen álló és virágzati gerincén újból füzérbe sorakozó füzérkés virágzatáról nyerte, melyek a virágzati tengelyen kúszó zöld hernyókra emlékeztetnek. 50—150 cm magas, bokros növésű, június—július hónapokban virító értékes évelőnövénye a belvízszabályozás óta csökkenő területű szikes, nedves, fekete agyagos réteknek. Herke Sándor Szentesen

1 30 cm mélységben 0-36% összes sót tartalmazó helyen találta tiszta állományban. 0"7%-ig menő összes só- és 0'1%-ig menő szódatartalmat bír el. Kurelec Viktor dr.

2 derekegyházi, kissé késve kaszált légszáraz Beckmanniaszénában 5'33% nyers,- 3"35% tiszta proteint, 0'89% nyerszsírt, 10"91% nyersrostot, 29'42% N-mentes kivonatanyagot és 100 kg-ban 28'69 kg keményítőértéket

3 állapított meg juhokkal végzett etetési kísérletével. Ez azt bizonyítja, hogy a Beckmannia-széna takarmányértéke eléri a jó réti szénáét. A tiszántúli szurkos szikes gazdaságokban és a Hortobágyon is öntözéses rétek létesítésénél nagy jelentősége van. Újabban vitéz Baskay Gyula a felgyői uradalomban kezdte meg magjának termesztését. A sziki mézpázsit (Atropis limosa. I. 5. kép). Különösen a Duna—Tisza-közi meszes-szódás talajokon igen elterjedt és ezeknek a területeknek hasznosításánál nagyon értékes halofita pázsitfélénk. A sziki mézpázsitgyepek talaja a felső 15—20 cm-es rétegben, Herke Sándor beható vizsgálatai szerint rendesen erősebben szódás, a lugosság eléri a 9—10 p H-t, a titrálási lugosság pedig szódaszázalékban túlnyomóan a 0'1—0'3% között van, sőt 04—0"5% szódás földben is eltengődik. Vagyis nemcsak tűri, de kedveli a szódás talajlugosságot. Tehát valódi halofita és jelenlétéből a talaj szikes voltára biztosan következtethetünk. A tőalak (A. distans) bugaágai viritáskor szétállók, vagy lefelé hajlók és levele lapos, míg a valódi magyar sziki mézpázsit (A. limosa (Sc.hur) Jáv.) levele többé-kevésbbé begöngyölődött, termete nagyobb és virágzata többnyire messziről feltűnően vörhenyes. (A szórványosan Dunántúl is előforduló A. Peisonis bugaágai viritáskor is felállanak.) 20—70 cm magas, sőt kedvező körülmények között az egy méteres magasságot is elérő csomós növésű évelőfű. Tömegesen június elején virágzik, ekkor kaszálható. Erőteljesen ott fejlődik, ahol időszakos vízellátásáról (pl. skatulyázással •— Tetétlen pusztán) és trágyázásáról is gondoskodás történik. Kiszáradó helyeken ritkásan nő, sőt szára a földön hever. 1 A sziki mézpázsit jelentősége. Kísérletügyi közlemények. 1933. 2 A Beckmannia-széna összetétele és tápláló értéke. Mezőgazdasági Közlöny. 1933. 3 A keményítőérték egységes kifejezője a takarmányok nemcsak emészthető, de hatékony tápanyagtartalmának, vagyis tényleges termelési értékének. A nyersanyagok kalorikus értékéből tehát nemcsak az emészthetleniil maradó részt számítja le, hanem azt a kalorikus értéket is, melyet a rágás, bélmozgás és a bélbeli bakteriummunka (erjedés) von el a termelő érvényesülés (hőfenntartás, dinamikus energiatermelés és tej, hús-, zsír-, gyapjú- stb. termelés) elől. 1 kg. keményítőérték = 4182 nagy kalória = 533.000 mkg. effektív mimka, mint dinamikai energia, mert a nyers kalorikus értékből az állat csak körülbelül 13/40 részét tudja effektív munkában leadni. A takarmányok keményítőértékének kísérleti megállapítási alapja a marhahízlalásnál elért zsírtermelés.