Vízügyi Közlemények, 1936 (18. évfolyam)

3. szám - VII. Szakirodalom

431 Ezeket a szempontokat tartva szem előtt, a lengyel vízrajzi intézet összehasonlító tanulmányokat végzett többféle egyszerűbb mérési módra. Ezeknek eredményeit foglalja össze a füzet első része. A vizsgált módszerek a következők : a) sebességmérés felszíni úszókkal (ezeket a fagvás kezdetén jégdarabok is helyettesíthetik) ; b) a Gluskov-iéle batométer-t.ahiméter mérés (a leningrádi hidrológiai intézet modelljével) ; c) felfüggesztett golyókkal (Debski és Faust mérnökök szabadalma szerint). A határok, amelyek között ezek a módszerek alkalmazhatók, a következők : 1. Faúszók rövid távolságon észlelve (15 cm átmérő, 5 kg súly) 30 cm/sec sebességen alul. 2. Ugyanilyen faúszók (esetleg jégdarabok), két szomszédos híd között észlelve minden sebességhez. 3. A Gluskov-iélo batométer-tahiméter merev nyélen alkalmazva, 2-5 m/sec sebességen alul, feltéve, hogy a híd, melyről a mérés történik, nincs 2-5 m-nél magasabban a vízszín fölött. 4. A fölfüggesztett golyó 0-30 és 5 m/sec sebességek között. Az összehasonlításból kitűnik, hogy a célnak legmegfelelőbb a felfüggesztett golyóval való mérés. A füzet második része a felfüggesztett golyókkal való mérést írja le. A műszer egy 2—3 mm vastag drótra függesztett vasgolyó. A mérés hídról történik, olykép, hogy a golyót a vízbe lógatjuk, hogy 20 cm mélyen merüljön. Az áramló víz sebességének nyomása az így képezett ingát a függőlegestől eltéríti. A felfüggesztődrótnak a függőlegessel bezárt szögéből a víz sebessége a levezetett v = с (tg ßj°'

6

7 képlet segítségével számítható. А с tényező tarázással vagy elméleti úton határozható meg és a golyó átmérőjének és súlyának függvénye. Szigorúan véve még a függesztő drót súlya (ós így a híd magassága a vízszintől) is befolyásolja értékét, de oly kis mértékben, hogy ez elhanyagolható. A szél okozta mérési hiba felső határa -)- 10%-ra adódott. A golyóval való közelítő mérés szárnymérésekkel összehasonlítva 6—10%-os eltérést mutatott. A mérésekhez használt golyók súlya 4, 6 és 12 kg. A súlyosabb golyókat nagyobb sebességeknél használják. A felszerelés olcsó, kezelése egyszerű, a mérést hídőrök vagy gátőrök is elvégezhetik. Sabathiel József. Yarnell. D. Ii. : Hídpillérek duzzasztása. (Bridge jpiers as channel obstructions.) U. S. Dept. of Agriculture, Technical Bulletin No. 442. 51 old., 24 ábra, 8 fényképmell. és 6 táblázat. Washington. 1934. Beszámoló a földmívelésügyi minisztérium kultúrmérnöki osztálya megbízásából az iowai egyetem laboratóriumában 1927—31 közt végzett kísérletekről, amelyeknek célja a liídduzzasztási képletekben szereplő tapasztalati tényező megállapítása. A hídpillérek duzzasztásának kísérleti meghatározásával már Dubuat foglalkozott 1786-ban ; ő ós követői azonban csak a pillérfő alakjától tették függővé együtthatóik nagyságát. Kisméretű kísérleti csatornáikban pedig a beépített pillér olyan nagymérvű mederszűkítést okozott, hogy a keletkező duzzasztás lényegesen nagyobb volt, amint ami a valóságban tényleg előfordul. A régi képletek ezért mindig igen nagy duzzasztást adnak. Az amerikai Nagler 1914-ben 34 különböző pillóralakkal 256 kísérletet végez és ennek alapján új duzzasztási képletet szerkeszt. (1918). Tőle függetlenül Rehbock professzor a karlsruhei laboratóriumban 1917-ben kezdi el módszeres kutatásait és több, mint 2000 kísérletből vezeti le azóta általánosan ismert duzzasztási képletét. A Relibock-féle képletben a duzzasztás nagyságát befolyásoló összes tényező, nevezetesen : 1. a pillérfő- és 2. a pillórvég alakja, 3. a pillér hosszának és szélességének aránya (karcsúság), 4. a mederszűkítés mérve és 5. a víz mozgásállapota kifejezésre jut.

1 Yarnell tulajdonképen megismételte Rehbock kísérleteit és főképen csak amerikai arányaival szárnyalta túl. Kísérleteinek száma 2600, a pillóralakok közt szerepel egy újabb változat : két körhenger, amelyeket vékony fal köt össze (külön kutakra alapozott főtartók esete). Végül a sodorvonal irányával 10 és 20°-os szöget bezáró pilléreken is végzett méréseket, Rehbocknál erről nem volt szó. 1 Lásd bővebben : Böhm Woldemár : A hídépítés hidraulikai kérdései. V. K. 1929.. 2. füzet, 25. oldal.