Vízügyi Közlemények, 1936 (18. évfolyam)

3. szám - VI. Németh Endre: A fasiszta Olaszország a közmunkák tükrében

419 ügyek, pl. földrengés; 5. Vasútügyek. A minisztérium felügyelete alá tartozik 10 nagy hatáskörrel felruházott tartományi hivatal (Magistrato alle Acque per le provincie Venete e Mantova; Ispettorato per la Maremma Toscana; Alto Comissariato per la provincia di Napoli és 7 Provveditorato di opere pubbliche Közép- és Dél-Olaszország tartományai számára). Ezeknek a tartományi központoknak, valamint további 11 kerületi felügyelőségnek vezetése alatt dolgozik 117 külső hivatal. Külön ki kell emelni azt a megértést, amivel a vízimunkálatok nagy fontosságának azáltal is adóztak, hogy a vízrajzi adatszolgáltatás lehető tökéletes megoldása végett a minisztériumi központi vízrajzi osztályon kívül, annak felügyelete alá rendelve 11 külső vízrajzi intézetet szerveztek és ezek közül kettőnek 3—3, kettőnek pedig 1—1 további különítménye is van. Ennek a hatalmas szervezetnek hatásköri megoszlásának valamint működési módjának ismertetésére, a rendelkezésemre álló szűk terjedelem folytán nem térhetek ki, ehelyett inkább a fasizmus tízéves jubileuma alkalmával kiadott ,.Opere Pubbliche 1922—1932." című díszműben közölt és a tanulmányútjaim alkalmával részben közvetlenül megszemlélt hatalmas munkákat ismertetem, amelyeket a fasizmus első évtizede alatt végeztek. A munkálatok terjedelmére vonatkozólag már az azokra költött összegek óriási voltából is következtethetünk, ha figyelembe vesszük, hogy a Ministero dei Lavori Pubblici 15,057,679,815 lírát, a Bonifica integrale irányításával megbízott államtitkárság 657,190,004 lírát, a nagy országútak korszerű átalakítása és fenntartása céljából szervezett önkormányzati testület az Azienda Autonoma della Strada 1,798,174,859 lírát, az Ispettorato delle Ferrovie, Tramvie ed Automobile 1,909,835,056 lírát, a Ministero delle Finanze 4,207,901,409 lírát, végül a közmunkaügyi minisztérium átszervezése előtti időben a Dicastero dellTnterno (Belügyminisztérium) 1,077,809 352 lírát, az állam tehát összesen 24,708,590,492 lírát költött közmunkára. Ez a hatalmas összeg felhasználás szerint a következőképen oszlott meg : 1. Vasutakra 5,340,324,972 líra 2. Vízivonatkozású munkákra (Folyószabályozás, belhajózás, talajjavítás, vízierők, vízvezeték, csatornázás) 4,021,550,631 ., 3. Közutakra 3,821,426,734 ., 4. Elemi csapások okozta károk helyreállítására 3,267,869,185 ,, 5. Háború okozta károk helyreállítására 3,057,855,124 ,, 6. Városrendezésre, magasépítésre 2.346,093,662 ,, 7. Tengeri építkezésekre (Kikötők stb) 1,617,201,493 ,, 8. Egyéb 1,236,268,691 ,, Összesen 24,708,590,492 líra. Bár már ebből a kimutatásból is kiviláglik, hogy a vízivonatkozású munkálatok milyen előkelő helyet foglalnak el az olaszországi közmunkák között mégis az igazi arányt a többi közmunkákhoz képest nem tüntetik ezek a számok pontosan fel, mert hiszen a 4., 5. és 8. alatti tételekben is bizonnyal vannak vízi vonatkozású kiadások. Sokkal jobban kidomborodik azonban a vízimunkálatok fontossága abból a tényből, hogy Mussolini éppen a talajjavítások minél gyorsabb ütemben való végrehajtása érdekében alkotta meg a Legge Mussolini-1, a Bonifica integrale