Vízügyi Közlemények, 1936 (18. évfolyam)
3. szám - V. Boros Tibor: Az öntözés szükségességének meteorológiai indokai hazánkban
415 d) több hónapos szárazságok gyakrabban lépnek fel az Alföldön, mint a Dunántúl (XXIII. táblázat, 6. ábra). A száraz sorozatoktól mentes évek száma kisebb az Alföldön (4. ábra), e) a száraz időszakok az Alföldön átlagban hosszabb ideig tartanak, mint a Dunántúl (7. ábra). 4. A nyári hónapok közül a legnagyobb veszedelmet július rejti magában, mert : a) átlagos évben egy kat. holdra ekkor esik a legnagyobb hiány (IV., V. táblázat), b) a csapadékeloszlás júliusban a legszeszélyesebb (1. ábra, X. táblázat), vagyis az esős években gyakori a már káros esőbőség (XI., XII., XV., XVI. táblázat), száraz években pedig ebben a hónapban leggyakoribbak a nagy csapadékhiányok, a végzetes aszályok (XIII., XIV., XVII., XVIII., XX., XXI., XXII. táblázat). Az eredményes és biztos alapon nyugvó mezőgazdálkodás tehát még átlagos csapadékú évben is nagy nehézségekbe ütközik, méginkább megnehezül az évek többségét kitevő száraz években, teljesen lehetetlenné válik azonban az olyan száraz években, mint például 1923 volt. Ezért ha mezőgazdálkodásunkat szilárd alapra akarjuk helyezni és a lehetőségig meg akarjuk óvni az időjárás szeszélyességétől, meg kell valósítanunk az egységes elgondoláson nyugvó öntözési rendszert, éspedig elsősorban az Alföldön. A kellőképen megszervezett öntözés nélkülözhetetlen a gazdasági élet szempontjából, megvalósítása sem ütközik leküzdhetetlen akadályokba, mert, amint láttuk, még a legkedvezőtlenebb viszonyok között, a legszárazabb évben is lehetséges volna ilyen módon az ország nagy részében a növényzet fejlődésének biztosítása. így az öntözőhálózat létesítésébe befektetett tőke és munka rövidesen meghozná gyümölcsét : az egészségesebb magyar gazdasági életet. FÜGGELÉK. Ha egy zárt területre lehullott vízmennyiséget akarjuk meghatározni, a következőképen járhatunk el : Vegyünk szemügyre egy olyan háromszöget, melynek három csúcsán egy-egy észlelőállomás van, А, В és C. Jelöljük az A állomáson mért havi csapadékösszeget Пд-val, а В állomáson mértet год-vei, С állomás csapadékösszegét pedig Ис-vel, Feltételezzük továbbá előbbi megállapodásunk értelmében, hogy az AB egyenes mentén a csapadékmennyiség fokozatosan és egyenletesen megy át n^-ból ng-be. Ez matematikailag így fejezhető ki : legyen az AB egyenes egy tetszőleges li pontjában a csapadékmennyiség ПВ — nA n R = n A А В ahol X jelenti a tetszőleges R pont távolságát .4-tól. Húzzunk С pontból merőlegest AB egyenesre és a merőleges talppontját jelöljük D-vel. Ebben a J5-pontban n B~n A Bn = Пл + . AD A AB Tegyük most fel, hogy a csapadékmennyiség a CD egyenes mentén is folytonosan és egyenletesen változik és megy át ?i£>-ből nc-be. Akkor a CD egyenes valamely P pontjában , «С — nD lip = tin -4 у , CD ahol у a, P pont távolságát jelenti az А В egyenestől.
