Vízügyi Közlemények, 1936 (18. évfolyam)

3. szám - V. Boros Tibor: Az öntözés szükségességének meteorológiai indokai hazánkban

394 Ha a közepes eltéréseket viszonyba állítjuk a csapadék havi törzsértékével, akkor a csapadékingadozásnak bizonyos mértékét kapjuk. Ez a szám, amelyet bizonytalansági tényezőnek szokás nevezni, azt fejezi ki, hogy a csapadék átlagos értékéhez képest az egyes években milyen nagy eltérések szoktak mutatkozni. Ha ez a szám kicsiny, ez annyit jelent, hogy a csapadék mennyisége csak kevéssé ingadozik a normális érték körül, vagyis az illető hónap elég megbízhatóan közel normális csapadékot szokott hozni. Ha ellenben ez a viszonyszám nagy, akkor abban a hónapban a csapadék nagy ingadozásokat mutat, gyakoriak a normálistól való nagy eltérések. Látjuk tehát, hogy ez a szám bizonyos tekintetben mértéke lehet a caapadékeloszlás időbeli szeszélyességének. X. TÁBLÁZAT. A csapadékbizonytalanság tényezői (az átlagos csapadéknak hány százaléka az átlagos anomália). Országrész jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. Dunántúl 50-3 56-4 51-5 40-7 41-6 40'0 53-4 39-6 47-2 58-4 53-6 44-2 Duna—Tisza-köze 50-0 57-1 55-1 42-1 42-7 45-4 56-7 46-3 49-9 60-6 58-9 43-9 Tiszántúl 45-5 51-6 57-5 47-1 41-9 40-4 53-0 48-4 54-2 56-4 54-9 46-6 Hegyvidék 500 51-5 55-6 41-4 45-4 42-5 43-7 49-5 54-8 58-8 51-9 45-0 Országos átlag .... 48-7 54-6 54-5 43-7 42-4 41-6 52-7 45-4 50-7 58-3 55-0 45-0 A táblázaton az első pillanatban szemünkbe tűnik, hogy a tavaszi három hónap, április, május és június, mennyire megegyező értékeket mutat, egyúttal a legkedvezőbbeket az egész évben. Eszerint tehát a csapadék eloszlása viszonylag ezekben a hónapokban legegyenletesebb, ekkor van tehát a legnagyobb valószínűsége annak, hogy a havi csapadékösszeg nem fog lényegesen eltérni a normálistól. Ez a körülmény kétségtelenül előnyös a mezőgazdaság szempontjából. Ezen a három hónapon belül a Tiszántúl kissé kedvezőtlenebb képet ad áprilisban, de júniusban teljesen egyenrangú a Dunántúllal. Szembetűnik továbbá a számértékek nagy ugrása július hónapban. Ez közvetlen következménye annak, hogy a közepes eltérések júliusban a legnagyobbak, a csapadékmennyiség azoban ebben a hónapban erősen visszaesik. Erre a jelenségre egyébként a pozitív és negatív eltérések külön tárgyalásánál még vissza fogunk térni. Látjuk azt is, hogy augusztus mennyivel egyenletesebb eloszlást ad a Dunántúl, mint az Alföldön. A Tiszántúl a szeptember, országszerte pedig az október árul el nagy szeszélyességet. XI. TÁBLÁZAT. A pozitív eltérések (csapadéktöbbletek) átlagos értékei mm-ben. Országrészek jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. Dunántúl 20-0 23-3 24-4 29-6 29-7 34-2 43-9 29-1 340 40-2 33-1 23-5 Duna—Tisza-köze 18-2 19-1 21-0 27-2 28-5 34-6 36-8 30-4 29-9 32-1 311 22-3 Tiszántúl 16-2 18-2 19-6 26-9 26-3 31-9 37-2 33-6 33-3 27-7 29-1 24-9 Hegyvidék 20-5 17-2 211 25-5 32-1 35-5 33-2 38-4 39-0 36-5 29-1 20-7 Országos átlag .... 18-3 19-9 21-6 27-6 28-5 33-6 38-8 32'0 33-3 33-5 30-8 23-4