Vízügyi Közlemények, 1936 (18. évfolyam)

3. szám - V. Boros Tibor: Az öntözés szükségességének meteorológiai indokai hazánkban

395 Ezeket az észrevételeket tehetjük, ha a normálistól való eltérések nagyságát vizsgáljuk, függetlenül attól, hogy ezek az eltérések pozitív vagy negatív irányúak-e. Ha most a pozitív eltéréseket, tehát a csapadéktöbbleteket elválasztjuk a negatív eltérésektől, vagyis a csapadékhiányoktól, akkor a következőket láthatjuk : Az átlagos pozitív eltérések körülbelül ugyanolyan évi menetet mutatnak, mint amilyet az előbb, az átlagos eltéreseknél megismertünk. Látjuk a növekedést az év elejétől egészen júliusig, a visszaesést augusztusra. Az őszi hónapok viselkedése az ország különböző részeiben eltérő, országos átlagban azonban megegyezik a X. táblázatban látottal : októberig emelkedik, attól kezdve fokozatosan süllyed. Itt is célszerű ezeket az eltéréseket a csapadék havi átlagos értékéhez viszonyítani, hogy világosabb képet kapjunk. XII. TÁBLÁZAT. A pozitív eltérések az átlagos csapadék százalékaiban kifejezve. Országrészek tan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. Dunántúl 59-5 711 60-1 50-3 44-8 48-6 65-5 45-3 53-5 69-3 65-6 50-2 Duna—Tisza-köze 63-2 65-0 57-8 52-3 49-7 56-9 71-9 64-5 60-6 70-0 67-6 51-7 Tiszántúl 57-6 61-5 59-6 56-7 50-1 48-1 66-3 61-4 71-0 61-3 66-3 59-1 Hegyvidék 71-6 03-2 59-3 510 530 52-2 49-5 07 1 71-7 75-4 630 48-8 Ez a táblázat is azt mutatja, hogy a három tavaszi hónap ebből a szempontból is közel azonos körülményeket nyújt a mezőgazdaság számára, de mégis legegyenletesebbek a pozitív eltérések májusban. Ez a tény, egybevetve azzal, hogy a csapadékhiányos évek száma is májusban a legkisebb a tavaszi hónapok között, rávilágít arra a fontos körülményre, hogy hazánk csapadékviszonyai ebben a mezőgazdaságra nézve döntő jelentőségű hónapban nem mondhatók kedvezőtleneknek. Annál szomorúbb azonban a helyzet júliusban. Ekkor a Hegyvidéket kivéve, az egész országban a pozitív eltérések nagysága a havi csapadékátlaghoz képest ugrásszerűen megnövekedik. Ez annyit jelent, hogy júliusban az átlagon felüli csapadékot hozó, tehát a mezőgazdaságra nézve tulajdonképen kedvező évek között gyakran lépnek fel a túlságosan nedves esztendők. Ezekben a föld a csapadékfelesleget már nem tudja megfelelően kihasználni és hasznosítani, másszóval a bőséges csapadékot hozó éveknek aránylag nagy részében a csapadékfelesleg olyan nagy, hogy vagy lefolyik és így kárbavész, vagy pedig egyenesen ártalmas a növényekre nézve. Július hónap kedvezőtlen volta eddig is minden vonatkozásban kitűnt, most pedig újabb szempontból látjuk júliusi csapadékklímánk hátrányos voltát. Augusztus és szeptember lényegesen jobb eloszlású a Dunántúl, mint az ország többi részében. Hasonlóképen állíthatjuk össze a negatív eltéréseket, tehát a csapadékhiányok középértékeit is. Ezek évi menetében is az eddigihez hasonló szabályosságot találunk. Ha a csapadékhiányok középértékeit is viszonyba állítjuk az összes havi csapadékmennyiséggel, a következő táblázatot kapjuk : Itt is a legfeltűnőbb a júliusi ugrás, de ennek itt más jelentősége van, mint előbb. Ez az ugrás itt annyit jelent, hogy júliusban gyakoribbak az átlaghoz mérten