Vízügyi Közlemények, 1936 (18. évfolyam)

3. szám - V. Boros Tibor: Az öntözés szükségességének meteorológiai indokai hazánkban

391 sem azt meg nem haladja, A következőkban látni fogjuk azonban, hogy az ilyen évek száma nagyon csekély. Az alanti kis táblázat megmutatja, hogy 1901-től 1930-ig az egyes hónapok csapadéka az évek hány százalékában volt éppen normális. Az értékek 39 állomás adataiból vannak számítva, ezek közül 12 a Dunántúl, 9 a Duna—Tisza-közén. 14 a Tiszántúl, 4 pedig a Hegyvidéken fekszik. VI. TÁBLÁZAT. A normális csapadékú hónapok száma. Az évek hány %-ában hoz normális csapadékot Országrész jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. Dunántúl 11 0-8 11 1-0 0-8 1-2 11 0-5 0-5 0-8 2-4 Duna—Tisza-köze . . 3-0 1-0 1-3 0-7 1-3 0-7 0-8 2-9 0-3 0-7 0-3 3-7 Tiszántúl 2-1 2-5 11 2-2 11 0-6 0-4 0-6 0-9 l-l 0-6 1-4 Hegyvidék 2-5 5-0 1-5 — 3-3 — 2-2 1-5 2-2 0-8 1-5 1-5 Országos átlag .... 2-0 1-9 1-2 1-3 1-3 0-7 0-9 1-2 0-6 0-8 0-7 2-2 Látjuk, hogy az éveknek alig 1—1-5%-a hoz normális csapadékot, ha tehát eddigi eredményeinket közelebbi kapcsolatba akarjuk hozni a valóságos viszonyokkal, meg kell vizsgálnunk, hogy az egyes évek csapadékmennyisége milyen mértékben tér el a normálistól és milyen természetűek ezek az eltérések.

1 A következő összeállítás megadja, hogy az egyes állomásokon a hónapok hány százaléka hozott a normálisnál kevesebb csapadékot. VII. TÁBLÁZAT. Az átlagosnál kisebb csapadékú hónapok gyakorisága. Az évek hán\ %-ában hoz az átlagosnál kevesebb csapadékot Országrész jan. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. aug. szept. okt. nov. dec. Dunántúl 55-5 58-8 53-6 57-6 52-2 56-3 56-9 55-2 55-6 56-6 57-7 53-1 Duna—Tisza-köze . . 56-7 54-0 50-4 56-0 54-8 59-4 58-9 58-6 58-2 55-6 56-4 53-2 Tiszántúl 57-7 54-2 49-9 55-8 56-4 56-2 58-8 59-1 60-6 52-5 57-6 58-9 Hegyvidék 60-0 54-2 50-7 58-5 52-5 57-8 52-5 60-8 59-2 60-0 56-8 51-7 Országos átlag .... 56-8 55-6 51-3 56-6 54-3 57-1 57-fi 57-9 58-4 55-2 57-3 55-1 _ . ^ 56-0 58-0 57-0 Azonnal szemünkbe ötlik, hogy kivételesnek tekinthető eseteket nem számítva, az átlagon aluli, tehát száraz hónapok gyakorisága jóval nagyobb, mint az átlagosaké és átlagon felülieké együttvéve. Nem ritkák az olyan állomások, ahol a nyári hónapok az éveknek 67%-ában, tehát kétharmadrészében szárazak voltak, ami annyit jelent, hogy a 30 év közül július 20 évben száraz volt és csak 10 évben hozott átlagos vagy azonfelüli csapadékot. Szabályként mondhatjuk ki. 1 Ilyen irányú vizsgálatokat végeztek a németországi adatok alapján Hellmann, a magyar viszonyokra vonatkozólag Hegyfoky és Réthly.