Vízügyi Közlemények, 1936 (18. évfolyam)

3. szám - V. Boros Tibor: Az öntözés szükségességének meteorológiai indokai hazánkban

390 kivéve a június hónapot, amikor a Tiszántúl kevesebb hiányt mutat, mint az ország bármely más része. Ez egyébként csak érdekesség jellegű, különösebb jelentősége nincs, mert júniusban általában kielégítőek a csapadékviszonyok. Az augusztus hónapra vonatkozó országrészenkinti átlagértékek elég kicsinyek, az így nyert kép azonban nem egészen hű, mert a pótlandó vízmennyiség ebben a hónapban tulajdonképen csak a kapásokra, legelőkre és takarmánynövényekre esik. Ezek vetésterülete kicsiny a gabonafélékéhez képest, ezért látszik az átlagban egy holdra eső vízszükséglet jelentéktelennek. Az utolsó rovat összegezése szépen muntatja, hogy a gazdasági félévben az Alföldön körülbelül kétszer annyi öntözésre van szükség, mint a Dunántúl. Tanulságos képet kapunk, ha megnézzük, hogy az egyes országrészekben miképen oszlik el a nyári félévben szükséges vízmennyiség az egyes hónapok között. A százalékos elosztást a következő táblázat adja : V. TÁBLÁZAT. Л nyári félévben hiányzó vízmennyiség százalékos eloszlása az egyes hónapok között. Országrész ápr. máj. jún. júl. aug. szept. Dunántúl 1-3 18-3 2-8 56'1 19-6 2-1 Dana—Tisza-köze 0-9 20-3 3-0 54-7 18-1 30 Tiszántúl 2-0 27-8 0-9 48-7 15-7 4-9 Hegyvidék 3-8 30-0 2-8 37-8 19-7 6-0 Országos átlag 1-6 23-2 2-2 51-5 17-6 3-6 Először az tűnik szemünkbe, hogy a Dunántúl és a Duna—Tisza-köze százalékos eloszlás szempontjából mennyire megegyező képet mutat. Mindkét országrészben júliusra esik az egész évi vízszükségletnek mintegy 55%-a, május és augusztus egyaránt körülbelül 20—20%-ot foglal el, a maradék néhány százalék megoszlik a többi hónap között. Ezzel szemben a Tiszántúlon már eltolódás mutatkozik, éspedig a legfontosabb gazdasági hónap — május — rovására. Itt a nyári félév esőhiányának már nem egészen fele esik csak júliusra, ellenben lényegesen nagyobb része, 28%-a, jut május hónapra. A százalékszámokban ez az eltolódás még fokozottabb mértékben fejeződik ki, mint az abszolút számokban, mert a gazdasági félév összes vízszükséglete valamivel kevesebb itt, mint a Duna—Tisza-közén. Június ellenben, mint már más vonatkozásban is láttuk, a Tiszántúl kedvezőbb, mint az ország többi részében. Hasonló irányú eltolódást láthatunk a Hegyvidéken is, de még nagyobb mértékben. Itt az évi csapadékhiánynak már csak 38%-a esik júliusra, ezzel szemben 30%, tehát alig kevesebb az összes hiány harmadrészénél, májusra jut. Augusztus és szeptember is nagyobb részét teszik itt ki az egész évi hiánynak, mint más vidéken. III. Eltérések az átlagos csapadéktól. Eddigi vizsgálataink alapjául olyan évet tekintettünk, amelyben a csapadék a nyári félév minden hónapjában éppen átlagos értékét éri el, attól sem el nem marad,