Vízügyi Közlemények, 1936 (18. évfolyam)

3. szám - IV. dr. Széchy Károly: A pneumatikus alapozásról

349 az evvel foglalkozó cégek már a verseny nyomása folytán is fel fogják frissíteni berendezéseiket. Különleges faja a légzsilipeknek a betegzsilip, mely a caissonbetegségben szenvedő munkások gyógykezelő helyisége. (1. előbb a caissonbetegségeknél.) C. A süllyesztőszekrény elemei és méretezése. 1. A süllyesztő szekrény elemei és azok alakja. A süllyesztőszekrény fokozatosan lejjebb és lejjebb süllyedő, födémmel kettéosztott kút, melynek vágóéikoszorúval ellátott alsó része a pneumatikus munkakamra, ahol a munkások dolgoznak. Innen szorítja ki a sűrített levegő a vizet, míg a födém fölött épülő szakaszon a rendes kútsüllvesztésnél is megszokott körfalmagasítás folyik, mindig a talaj- vagy folyóvíz szintje fölött. A munkakamra tehát a pneumatikus alaptest legfontosabb szerkezeti eleme, melyet úgy kell megépítenünk, hogy a benne dolgozó emberek teljes biztonságban legyenek. Ennélfogva gondosan méretezni kell a felépítése és lesüllyesztése közben fellépő összes erőhatások ellen és olyan alakja legyen, amely a talajba való lehatolást megkönnyíti és meggátolja a sűrített levegő elillanását a munkakamrából. A süllyesztőszekrény elemei a következők : A vágóéikonzol-koszorú (v), mely mereven csatlakozik a födémszerkezethez (f) és a födémszerkezetet merevítő hosszbordák (h). (v. ö. 3. ábra.) A süllyesztőszekrény alakja és méretei az alaptest méreteihez, illetőleg az altalaj várható teherbírásához igazodnak. Az olyan komoly alapozásoknál, ahol a sűrített levegővel való alapozás szóba jöhet, az altalajt próbafúrással, sőt a legújabb gyakorlat szerint legalább a fúrólyukban eszközölt próbaterheléssel okvetlenül előzetesen föl kell tárnunk. Az alaptest szükséges méretei a teherbíró rétegek talajmechanikai vizsgálatának lefolytatása után már pontosan megállapíthatók. A süllyesztőszekrény alaprajzi méretei rendesen megegyeznek az egész alaptestre meghatározott méretekkel, bár előfordul, hogy a süllyesztőszekrény alapterülete valamivel nagyobb, mint a ráépített alaptesté. Ilyenkor a süllyesztőszekrény födémje fölött vagy visszaugrás (Absatz) van és vízszintes padkabeugrás után kisebb méretekkel, de szintén függőleges oldalfalakkal folytatódik fölfelé az alapfal, vagy pedig mind a süllyesztőszekrénynek, mind az alaptestnek felfelé szűkülő irányban hajlása van. Mindkét elrendezés az alaptest süllyedését akadályozó földsurlódást (köpenysurlódás) is csökkenti és így különösen nagy mélységre süllyesztendő és kisméretű, tehát kis súlyú munkakamráknál és nagy köpenysúrlódást előidéző, tehát nagy oldalnyomású altalajoknál alkalmazzák. Az ilyen visszaugró vagy visszahajló alaptest lesüllyesztése folytán a hátramardó földéken belül az altalaj meglazul és sokszor be is omlik (süllyesztési tölcsérek). Erre tehát ügyelni kell. A munkakamra magasságát a minimumra vesszük, amely mellett még a munkások kényelmesen dolgozni tudnak, mert a magasság növelése úgy a levegőszükségletet, mint a vágóéikonzolok méreteit is növeli. Hazánkban a minimális méret 2 méter, Németországban újabban inkább 2-2 méter