Vízügyi Közlemények, 1936 (18. évfolyam)
3. szám - IV. dr. Széchy Károly: A pneumatikus alapozásról
350 Mivel az egész alaptest a vágóéikonzol mentén hatol előre a talajba, ennek alakja is az altalaj minőségétől, ellenállásától függ. Minél szilárdabb, keményebb az altalaj, annál élesebb, hegyesebb vágóélre van szükségünk. A vágóélkonzolkoszorú használatos alakjai azonosak a süllyesztett kutak vágóéikoszorúinál is ismert szerkezetekkel, mindössze itt erőteljesebb szerkezetekkel találkozunk. A vágóéiszerkezetek természetesen a süllyesztőszekrény anyagához (fa, vas vagy vasbeton) igazodnak (1. I. tábla c) ábra). A vágóéikoszorú maga úgyszólván kivétel nélkül vasból készül, még a faés vasbetonszerkezetű süllyesztőszekrényeknél is, ahol erőteljes bekötésük szükséges. Ez a bekötés vagy kampós csavarokkal, vagy pedig a vágóéikoszorúra szegecselt vagy hegesztett laposvaskengyelekkel történik. Érdekes a Boráros-téri Horthy Miklós-Dunahíd budai parti pillérjénél alkalmazott megoldás (v. ö. III. tábla a) ábra), ahol az agresszív talajvíz hatásától óvni kellett az egész alaptestet és azért kívül egy 9 cm vastag bauxit vasbeton oldallemez védelme alatt végigmenő aszfaltszigetelés védte magát a süllyesztőszekrény vasbetonját is. A szigetelést természetesen nem volt szabad bekötő kengyelekkel vagy csavarokkal sem átlyukasztani, ezért kellett az ábrán és a 2. sz. képen látható bekötést választani. Ugyancsak különleges vágóéi került kivitelre a káposztásmegyeri vízműtelep 2. számú új dunaalatti alagútjának segédaknájánál használt süllyesztőszekrénynél is. Itt ugyanis a vágóélben levő fogazás azért volt szükséges, hogy a végleges helyre lesüllyesztett süllyesztőszekrény aláfalazása a süllyesztőszekrénnyel kellő összeköttetést nyerjen. (V. ö. III. tábla d) és 14. ábra.) A vágóéikoszorút azonban nemcsak a talajba való behatolás szempontjából kell megfelelően alakítani, hanem arra is tekintettel kell lenni, hogy a levegőt jól zárja. Célszerű tehát, ha a vágóéi egy lefelé nyúló szögvasszárral vagy lemezzel végződik, amely mindig belenyúlik a talajba és így a vágóéi alatt elillanni törekvő levegőnek útját állja. Szerkezeti szempontból és az egész vágóéikonzol méretei szempontjából is nagy szerepe van a vágóélnek, mert alakjától függ a vágóélre ható földnyomási reakciók iránya és megoszlása. Ugyanis a földbesüllyedő munkakamra az előrenyúló vágóélekre támaszkodik, amelyek ékszerűen hatolnak a földbe. Az ékszárak természetesen kifelé hajlanak és a hajlítás nagysága függ az ék oldalfelületének hajlásától és az ék alakjától. Az ék földbenyúló oldalfelületére ugyanis a föld ellenállási reakciói (F passzív földnyomás és ц. F. földsurlódás) hatnak, melyek egyensúlyban vannak a munkakamra által a talajra gyakorolt nyomással. (R.) (V. ö. 5 /с) ábra). Vizsgáljuk a vágóéireakciók nagyságának változását állandó E nagyságú külső erő esetén különböző vágóélalakok mellett (1. 4. ábra). A vágóéi reakciójának vízszintes és függőleges komponensét a talajfeszültségek eredőjeként kapjuk meg. A talajfeszültség nagyságát közelítőleg egyenesen arányosnak vesszük a talajba való benyomódási mélységgel a 4. ábra a) esete alapján. R = 1 V = F sín a fx F cos a, ahol p = tgb a vágóéi anyaga és a talajközötti súrlódási tényező. m a o t F = "TT', cos a 2
