Vízügyi Közlemények, 1936 (18. évfolyam)

3. szám - III. Trummer Árpád-dr. Lászlóffy Woldemár: A tervszerű vízgazdálkodás Magyarországon

328 vízierőkről alig lehet szó. A víziutak nagyaráuyú kiépítését az ezek forgalmát alátámasztó bánya- és iparvidékek elveszítése nehezíti meg. Ma a főcél az ország mezőgazdasági termelésének fokozása, a termés biztossá tétele és a termésmennyiség állandósítása, amit az öntözőgazdálkodás nagyarányú bevezetésével lehet megközelíteni. Természetes azonban, hogy az öntözéssel kapcsolatban a víziszállítás jelentőségére is gondolunk, ezért megfelelő víziúthálózat kiépítése is tervbe van véve. A magyar vízgazdálkodás iránya ezzel teljes mértékben adott. Programmját 1930-ban évtizedekre előre részletesen megszabták. Mégis a cél megvalósításában sok nehézséggel kell megküzdeni, amelyek a következőkben foglalhatók össze : 1. Földrajzi és politikai adottságok. a) Az Alföld kis esése csatornák létesítését igen megnehezíti, (0-05—0-15%) esés mellett igen nagy csatornaméretekre van szükség, a földmunka, kisajátítás drága, a vizet gyakran mesterségesen kell emelni. b) A síkságon a víz tarozása igen nehéz és költséges. c) A több száz méter vastagságig terjedő alluviális talaj a műtárgyak alapozását megnehezíti, illetőleg megdrágítja. d) A hegyvidék, ahonnan a vizek az ország területére érkeznek, nincs a kezünkben. Sem tárolással, sem más módon nem tudjuk vizeink vízjárását szabályozni. 2. Éghajlati adottságok. a) Csapadékviszonyaink mellett az öntözés nem kényszerítő szükség, a lakosság életszükséglete ma még minden évben megterem. Az öntözések szükségessége a népesség szaporodása következtében fokozatosan fog bekövetkezni. b) Az öntözésre rendelkezésre álló víz kevés. (Az évi lefolyási tényező az Alföldön 0-1—0-2). 3. Szociális adottságok. a) A földbirtok még az ármentesítés beruházásait sem heverte ki teljesen és az árvédelmi készültség költsége a mezőgazdaságnak állandó terhe. b) A gazdasági válságtól sújtott mezőgazdasági érdekeltség még aránylag kis beruházásoktól is tartózkodik. c) A mezőgazdasági lakosság konzervatív, hiányzik természetéből a vállalkozási kedv. d) Az ország (állam és egyesek) tőkeszegény. A vízgazdálkodás anyagi elő feltételeinek megismerésére jól szervezett szolgálataink vannak. A meteorológiai adatokat az 1870. évben alapított állami meteorológiai intézet gyűjti és adja ki havi jelentéseiben és évkönyveiben. Esőmérőhálózatunk sűrűsége 155 km

2-enként egy állomás, ami az ország sík volta mellett teljesen kielégítő. A meteorológiai adatoknak vízgazdasági szempontból értékes csoportosítása az ország klímaatlasza (normálértékek, szárazságok, fagyveszély stb. valószínűsége és így tovább). Vízrajzi adatok gyűjtésével és közzétételével a földmívelésügyi minisztérium Vízrajzi Intézete 1886 óta foglalkozik. Nagyobb folyóinkon 1830 óta észlelik a vízállásokat, az intézet felállítása óta az országnak minden számottevő vízfolyásán vannak vízmércék. Ötven év óta rend-