Vízügyi Közlemények, 1936 (18. évfolyam)

3. szám - II. Riszdorfer József: A Majnán és Neckaron végzett újabb folyamcsatornázási munkák során alkalmazott gátak

A MAJNÁN ÉS A NECKARON VÉGZETT ÜJABB FOLYAMCSATORNÁZÁSI MUNKÁK SORÁN ALKALMAZOTT GÁTAK. Irta: RISZDORFER JÓZSEF. A vízépítés a világháborút követő időszakban rohamosan fejlődött s ez olyan merész és nagyszabású művek megépülésére vezetett, aminőkre ezelőtt 20 évvel még alig gondolhattunk. Ez a fejlődés több okra vezethető vissza. Első ok a segédtudományoknak, főleg a statikának, szilárdságtannak és hidromechanikának stb. fejlődése. A vízépítéstan régebben kifejezetten empirikus tudomány volt : művészet, amint azt sokan nevezni szokták. Az alkalmazott, legtöbb esetben 1—200 éves képletekben szereplő együtthatók oly sok bizonytalanságot tartalmaztak, hogy az azok segélyével kapott eredmények nagyon kétes értékűek voltak. A vízépítési laboratóriumokban végzett kísérletek ma már fényt vethetnek olyan jelenségek okaira is, amelyekre vonatkozólag eddig csak a homályban tapogatództunk. A vízépítés fejlődésének másik okát az építési technika nagyarányú előhaladásában találhatjuk. Ma már a különféle szerszámok, a sűrített levegővel vagy elektromos úton működtetett ásók, fúrók, vésők, kalapácsok stb. sokszorosan növelik a munkás teljesítményét. A különböző betonkeverőgépek, szállítóberendezések, kavicsrosták és osztályozók stb. pedig lehetővé teszik a megkívánt szilárdságú és tömörségű betonnak gyári készítését. A munkagödör víztelenítése, a különféle alapozási módszerek, a munka megszervezése bámulatos tökéletességre emelkedtek. Végül fontos körülmény az említett fellendülés szempontjából a gyártási technika fejlődése is. A fémkohászat az utóbbi évtizedekben igen sokat fejlődött. Üjabb nagyszilárdságú speciális acélnemek előállítása, az öntési és hengerelési technika fejlődése lehetővé teszik olyan létesítmények készítését és olyan feladatok megoldását, aminőkre a tervező régebben gondolni sem mert. Alábbiakban a duzzasztóművek építésénél jelenleg alkalmazott főbb irányelveket fogom ismertetni, részben saját megfigyeléseim, részben a munkákat tervező és vezető kartársaktól nyert felvilágosítások és adatok alapján. Tekintve, hogy főként a Majnán és a Neckaron megépült és építés alatt álló vízlépcsőket tanulmányoztam, szükségesnek tartom először röviden ismertetni ezen a két folyón eddig végzett és a tervezett munkálatokat. A Majna csatornázása. A tervezett Duna—Rajna hajózható út Rajna felé eső szakaszát a Majna alkotja. A tervezett nagy hajókkal hajózható út Mainz és Passau között 768 km hosszú, s Mainz és Bamberg között a részben már csatornázott Majnán halad, Bamberg és Kelheim között a Majna felől a Regnitz folyó, a Duna felől az Altmühl