Vízügyi Közlemények, 1936 (18. évfolyam)

2. szám - XI. Szakirodalom

276 A szennyvízértékesítés kérdése annál fontosabb, minél inkább korlátozva lesz az erőtakarmányok behozatala és minél fokozottabb mértékben kénytelen a mezőgazdaság azok termelésével is foglalkozni. Erre a városi szennyvizek felhasználása különösen alkalmas. Sok város már évtizedek óta igyekszik szennyvizeit mezőgazdaságilag értékesíteni. Főcél természetesen a szennyvizektől való szabadulás. Mivel aránylag kis terület áll rendelkezésre, a talaj nem tudja feldolgozni a túlsók trágyát. A biológiai tisztítóeljárással viszont sok trágyaérték megsemmisül. A veszendőbe menő trágya értéke mintegy évi 300 millió RM. A nemzeti szocialista államban annak az alapelvnek kell érvényesülnie, hogy a szennyvizek nemcsak tisztítandók és ártalmatlanná teendők, hanem belőlük új értékek termelendők. Nem az a fontos, hogy a városok és ipartelepek szennyvizeiktől a legolcsóbban szabaduljanak, hanem az, hogy miképen értékesíthetők nemzetgazdaságilag a legjobban ezek a szennyvizek. Követendő példát szolgáltat Lipcse városa, mely szennyvizeit nyomócsővezetéken nagy távolságra vezetve bocsátja a mezőgazdaság rendelkezésére. 7. Nemzetközi egyenjogúság a vízgazdálkodásban. A fegyverkezési egyenjogúság helyreállítása után a vízgazdálkodásban is helyre kell állítani a nemzetközi egyenjogúságot. A német vizeknek újból német fennhatóság alá kell kerülniök, mert csak ez biztosíthatja a tervszerű vízgazdálkodást. * * A nemzeti szocializmus uralomraj utásáig a vízgazdálkodás szabályozása nem volt befejezve. Ma mindenfelé megindult az örvendetes fejlődés. Az általános munkakötelezettség ós a szükségmunkák az elmúlt két év alatt jelentékenyen előmozdították a talajjavításokat és a telkesítést. 1934-ben 382 millió RM-1 fordítottak a mezőgazdaság fejlesztésére az 1932. évi 46 millió RM-&1 szemben. A vízgazdasági és kultúrtechnikai programm azonban hosszú évtizedekre szól. Befejezve csak akkor lesz, ha az elérhető legnagyobb terméseredmények biztosítva lesznek és az utolsó m

2 német föld is művelés alá kerül. Ez egyben a németség biztos megélhetésének, illetőleg jólétének záloga. Berzsenyi György. Franciaország' víziútjai. (Les Voies Navigables Françaises.) „Science et Industrie.-' Külön szám, Páris 1935, 316 old. E kiadvány 42 tanulmányban ismerteti a francia víziutakat. Az előszóban a francia vízügyi szolgálat feje, Watier államtanácsos, a francia hajózóutak és tengeri kikötők igazgatója nagy vonásokban ismerteti azokat a munkákat, melyeket a francia állam a legutóbbi időkben a víziutak háború utáni újjáépítése, modernizálása és a víziközlekedés fejlesztése érdekében végzett. 1919-től 1934-ig összesen 132 új hajózsilip épült, 1596 régi zsilipkaput cseréltek át és 138 zsilipet láttak el elektromos kapumozgatószerkezettel; 11 duzzasztóművet építettek át, 1312 km-nyi csatornahosszon vezették be a gépi vontatást és 417 km víziutat 300 tonnánál nagyobb hajók számára is járhatóvá tettek. Új hidak, zsilipőrházak, világítóberendezések stb. egészítik ki a víziutak javítására és a víziközlekedés tökéletesítésére irányuló munkákat. A rendes évi fenntartási kiadásokon kívül 1919-től 1935-ig Franciaország szerényen számítva, mintegy 2 milliárd frankot (700 millió pengőt) fordított víziútjaira. További összefoglaló cikkek a hajózóutak adminisztrációját (a hajók bejegyzését, felügyeletét, a csatornailletékek kérdését, a vasút és a hajózás együttműködését), ezenkívül a francia vízijárműveket tárgyalják. A francia hajók 69%-a a 38-5 m hosszú, 5 m széles 1-80 m merülésű 270 tonnás „péniche". A csatornák mélyítésével 2—2-20 m merülést biztosítva, a hajók befogadóképességét 310—340 tonnára növelik. A hajók anyaga fa, de újabban a vas hódít tért. A hajóalak javítására való törekvések jórészt megtörtek a kis hajóácsok maradiságán. Megpróbáltak a bajokon segíteni úgy, hogy a gépi vontatású csatornákon a jóalakú hajóknak 5% díjmérséklést engedélyeztek, lényeges javulást azonban csak a vashajók építése hozott, mert a nagy műhelyek kis ellenállású, kikísérletezett alakokat készítenek. A motoros uszályok száma mindinkább növekszik, a hajók 15%-a ma már motoros. A motor főként nagy