Vízügyi Közlemények, 1936 (18. évfolyam)

2. szám - XI. Szakirodalom

277 távolságoknál, gépi vontatásra be nem rendezett csatornákon és élénk forgalom mellett válik be. (A motorhajó átl. szállítási távolsága 255 km, az egyszerű hajó 122 km-ével szemben.) Az északfranciaországi csatornák csaknem mindegyikén bevezették már a gépi vontatást (1220 km összes hosszon). Legelterjedtebb az elektromos vontatás parti vágányról, de kisebb forgalomnál a trolleybusz, ill. nyersolajmotoros vontatást is alkalmazzák. Az egyes viziutak részletes leírását adja aztán a kiadványban foglalt többi cikk. Összeállítása valamennyinek hasonló: ismertetik a szóbanforgó víziút történetét, fejlődését, jelentőségét, a háború előtti és utáni állapotot; majd közlik a víziútra vonatkozó műszaki ós forgalmi adatokat, végül megjelölik a fejlődés további irányát és a jövő lehetőségeit. Valamennyi tanulmány beszámol azokról a munkákról, melyek az illető víziúton a közelmúltban folytak, vagy a jelenben folynak. Ezek közül kiemelendők az alsó- és felsőszajnai építkezések, amelyeknek célja, hogy a hajózómélységet a jelenlegi 3-20 m-ről 5 m-re növeljék, ill. a Párizs feletti szakaszon a 3-20 m-es merülést biztosítsák és hogy a fővárost a tengerrel összekötő víziút teljesítőképességét fokozzák. Nem részletezhetjük itt azt a hatalmas munkát, amely különösen az északfranciaországi hajózócsatornák modernizálásában, a Moselle csatornázásában és a rajnai munkálatokban csúcsosodott ki. (Kembs, Strassbourg). A háború által teljesen letarolt vidékeken egész csatornavonalak épültek újjá, annyira, hogy még a vonalvezetés korszerű megjavítása is sokszor lehetséges volt. A Rhöne-on a lyoni kikötő kiépítését, az ország középső és déli részein a csatornák és műtárgyak karbahelyezési munkáit kell említenünk. A francia hajózóutak összefoglaló ismertetéséből kiolvasható törekvések: a jelenlegi csatornák üzemének modernizálása, a régi 300 tonnás hajóknak megfelelő szélességi méretek megtartása mellett (a zsilipek átépítése túl nagy költséggel járna); a gépi- (elektromos vagy benzintraktorral való) vontatás kiterjesztése; a kikötők fejlesztése, a vasúti átrakodást nem hagyva figyelmen kívül, végül a hajópark javítása, elönyösebb alakú hajók bevezetésével és a rakománysúly növelésével. A Vízügyi Közlemények a közelmúltban 2 nagy tanulmányt közölt a franciaországi víziutakról, a részletek tárgyalása helyett ezekre utalunk.

1 De aki az említett tanulmányokban ismertetett munkálatok újabb fejleményeit is meg akarja ismerni vagy akinek további részletekre és adatokra van szüksége, az nagy haszonnal forgathatja ezt a számtalan jó ábrával és képpel díszített alapos művet. Dr. Viczián Imre. Prof. dr. ing. Terzaghi : Az alaptestek ülepedésének hatása az építményre. (Die Setzung der Fundierungen und ihre Wirkung auf den Oberbau.) De Ingenieur. 50. évf. В. 239—258. és 263—281. old. S'Gravenhage, 1935. 47 ábrával. Terzaghi professzor 1934 decemberében Delft-ben, illetőleg Hágában tartott három előadási. Az ülepedés által az építményekben előidézett feszültségekre vonatkozó ismeretek összefoglalása. Az első előadás (Probebelastungen und die Auslegung ihrer Ergebnisse) a próbaterhelések eredményeinek szembeállítása az építményeken megfigyelt ülepedésekkel. Az összehasonlítás szerint a próbaterhelések eredményei és az építménynek, mint egésznek besüllyedése között egyértelmű összefüggés nem mutatható ki. Az építmények egyenlőtlenül ülepednek, amely körülmény az építményben még akkor is komoly rongálódásokat okozhat, ha a megengedhető talaj igénybevételt a próbaterhelések eredményeiből a szokásos módon állapították meg és így nem kell tartani az altalaj „folyásától", vagyis az alap hirtelen besüppedésétől. E miatt a megengedett talajterhelés megállapítását el kell választani azoktól a vizsgálatoktól, amelyek az iilepodési jelenségeknek, illetőleg ezeknek az építményre való hatásának meghatározását célozzák. A második előadáson (Die Setzung-Erscheinungen und ihre Wirkung auf den Oberbau) az első előadás gondolatmenetét folytatva, arra a megállapításra jut Terzaghi, hogy az egyenlőtlen ülepedés miatt egy vagy két szám megadása nem jellemzi a süllyedésnek az építményre való hatását. Hiszen ha az alaptest eredetileg sík keresztmetszete a besüllyedés után is sík maradt (amit fel kell tételeznünk, ha csak két érték van megadva), úgy a hatás gyakorlatilag 1 Riszdorfer József: Folyócsatornázási munkák Franciaországban. Vízügyi Közlemények 1933. 2. szám, 274—297. old. és Kún László : Franciaország víziútjai. V. K. 1934. 2. szám, 193—288. old.