Vízügyi Közlemények, 1936 (18. évfolyam)
2. szám - VI. dr. Lászlóffy Woldemár: Franciaország néhány újabb vízerőműve
223 D: d — E: e — ahol a modellméreteket a fenti jelöléseknek megfelelő kisbetűk jelzik —, a modellben fellépő igénybevételek V d_ PD ° ~2e~2E a valóságban jelentkezőkkel azonosak. A higanyterhelésű betonmodelleken végzett kísérletek tehát igen értékes adatokat szolgáltathatnak az íves gátak méretezésére vonatkozólag. Hátrányuk azonban aránylag nagy léptékűk (egy 40 m-es gát modellje már 3 m magas), miért inkább csak elvi kísérletekre alkalmazzák őket. Gyakorlati kísérletekre 1 : 100 méretarányú gipszmodelleket használnak. Jelöljük rendre a valóságban, illetve a modellben mért hosszakat L és Z-el, azoknak a terhelés következtében mutatkozó megváltozását (a megnyúlást) <4L-, ül. Jl-le 1, az erőket P és p-vel (illetőleg fH és r^-val), továbbá a beton rugalmassági modolusát E b-ve] (valóság), a gipszét ü^-vel (modell) és írjuk fel mind a valóságra, mind a modellre a terhelés következtében beálló alakváltozások nagyságát kifejező Hooke-törvényt : ' JbJf MJf A megnyúlások (alakváltozások) viszonya, mivel a lineáris méretek aránya 1 : 100 és E b/E g = 7-2 JL L E -r E g 11 ~Л = 7- T- — .-é—100. 100.—i. — 100 JI l h T г E b 13,6 7,2 vagy JL—100 J I A modellen mért alakváltozásokból tehát igen kényelmesen következtethetünk a valóságra. így érthető, hogy a gipszmodelleken higanyterheléssel végzett kísérletek az íves völgyzárógátak építésében mind nagyobb tért hódítanak. 1 A modellkísérletek eredményeinek ellenőrzésére, de a gát erőjátékának, ill. alakváltozásainak állandó figyelemmel kísérése céljából is a Bromme-gát testébe nagyobbszámú feszültségmérőt építettek be. A gátak belső feszültségváltozásainak ellenőrzésére szolgáló műszerek elég újkeletűek. Franciaországban a belső feszültségek mérésére a Coyne-tői származó ,, témoin sonor" (hangzó tanú) használatos. A műszer egy kb. 15 cm hosszúságú hengeres acéltok, melynek két homloklapja közt vékony acélhúr van kifeszítve. A gáttestbe bebetonozott acéltokban lévő húrt villamos vezetéken át elektromágneses úton rezgésbe lehet hozni ; ugyanígy lehet rezgésszámát hanggá erősítve észlelni. A műszer által adott hangot hangskálával összehasonlítva, a húr hosszáról, ill. az acéltok homlokfalainak viszonylagos távolságáról és ezzel a betonban fellépő nyomásokról tájékozódhatunk. (A hőmérséklet zavaró hatása kiküszöbölhető, ha a húr acélanyagának tágulási együtthatója a betonéval azonos.) A feszültségmérőket rendesen csoportosan, térbeli koordinátarendszer tengelyirányaiban úgy helyezik el, hogy velük a főfeszültségük iránya is megállapítható. 2 1 Auclaire Joseph : Essais de barrages et de voûtes et voiles minces à l'Office National des Recherches et Inventions. L'Energie Electrique en France. Science et Industrie. No. HorsSérie. 1935. 106. old. — Hasonló kísérleteket végeztek a Boulder-gátra vonatkozóan is ; 1. dr. Einwachter tanulmányát a V. K. 1936/1. számában. 2 Coyne : Influence de la température interne et déformation des barrages-poids. 1 er Congrès des grands-barrages, Stockholm, 1933. (Vol. II. 63—102. old.)
