Vízügyi Közlemények, 1936 (18. évfolyam)

2. szám - VI. dr. Lászlóffy Woldemár: Franciaország néhány újabb vízerőműve

224 A Bromme-medencéből 1720 m-es, 7-24 m átmérőjű alagút vezet tovább az erőmű felé. Az alagút végső szakaszán kettéágazik, nyomócső és nyomómedence már kettő van. A nyomócsövek 261-5 m mély függőleges aknában vannak elhelyezve úgy, hogy a cső köpenye és az akna fala közötti mintegy 30 cm-es köz betonnal van kitöltve. Ezzel az elrendezéssel a csövek falvastagságában lényeges megtaka­rítás volt elérhető, mert a hegyalkotó kőzet az acélcsőfalakkaJ együttdolgozik. A nyomócső-átmérő 4 m-es kezdeti értékéről fokozatosan 2-60 m-re csökken le ; alsó végükön a nyomócsövek 3—3, 1-50 m átmérőjű elágazással csatlakoznak a turbinákhoz. A 300 m mélyen lévő földalatti gépház gránitba van vágva ; hossza 75 m, szélessége 22 m, magassága 29 m (5. ábra). Építését alulról, egy az alvízcsatornául szolgáló alagúttal közel párhuzamos második alagút létesítésével kezdték, mely a fejtési anyag eltávolítására, ma pedig szellőzésre szolgál. Ezen az alagúton keresz­tül, bányászlámpával kezünkben, közel 1 km-es botorkálással jutottunk el a gép­ház legalsó szintjére, a hatalmas állótengelyű, 42,000 LE-s Francis-turbinákhoz. A következő emeleten a 6 alternator látható, még feljebb következik a valóságos ünnepi csarnokká kiképzett gépterem (5. kép). A Brommat-i telep ma Párizs villamos energiaellátásának egyik bázi­sa, belső kiképzését ehhez mérték. Vörös mozaikfalak és padló, a rejtett fényfor­rásokkal megvilágított hófehér álbolto­zatról visszaverődő egyenletes világí­tás, krómozott acélkeretű ajtók és a terem közepén hatalmas íróasztalnál egyetlen ember : valóban mély be­nyomást keltő látvány. Említésre méltó, hogy a gépház építésénél pneu­matikus eszközöket használtak és a sűrített levegőt 2 km távolságból ve­zették. Robbanómotorokat a rossz szellőzés miatt, elektromos áramot az építési energiát termelő ideiglenes víz­erőtelep nagy távolsága miatt azért nem használhattak, mert a szűk munka­térben transzformátort nem lehetett elhelyezni, alacsony feszültségen pedig ilyen nagy távolságra nem volt vezet­hető az áram. Megemlítendő az is, hogy a gépház — bár ép gránitban van — mégis hatalmas boltozattal van lezár­va, mert a fejtéssel járó robbantások miatt a kőzet meglazulásával kellett számolni. A gépház rendes hozzájáró-útja természetesen nem az előbb említett alagút, hanem egy 60%-os lejtőben épült 300 m hosszú siklópálya, melyen keresztül a gépi berendezést is szállították. A pálya alatti csatornában fut a 36 drb 15,000 V-os háromfázisú kábel a térszínen lévő kapcsolóépületbe. A kapcsolótáblák, a szabá­6. ábra A brommati földalatti erőmű kereszt­metszete. Jobboldalt a siklópálya alsó állomása. — Coupe transversale de l'usine souterraine de Brommat.

Next

/
Thumbnails
Contents