Vízügyi Közlemények, 1936 (18. évfolyam)

2. szám - V. Andor György: Városok okszerű vízellátása

199 esetén annak időelőtti bővítését teszi szükségessé. Mindezeknél fogva, ha egy vízművet gazdaságosan akarunk megépíteni és üzemét gazdaságosan akarjuk vezetni, úgy a fogyasztókat szereljük fel mindig vízmérő órákkal. Számolni kell azonban azzal, hogy a vízmérő órák beszerzése kétségkívül jelentős anyagi áldozatot követel és jelentős tétellel szerepel valamely vízmű építési költségvetésében. A vízszükséglet megállapításánál figyelemmel kell lenni a vízzel ellátandó helység iparára is. Ipari városokban ugyanis részint az ipari vízfogyasztás miatt, részint a lakosság kedvező anyagi helyzete miatt nagyobb a vízfogyasztás, mint az a II. sz. táblázatból is látható. II. TÁBLÁZAT. Város neve 1934. évi vízfogyasztás m

3 Vízzel ellátott lakosok száma Fejenkénti és naponkénti átl. vízfogyasztás liter Debrecen 2,318.000 62.000 103.00 Gyöngyös 345.000 20.000 47.00 Oyőr 2,200.000 46,000 131.00 Miskolc 2,400.000 46.500 142.00 Pécs 1,577.000 46.000 94.00 Sopron 770.000 34.000 62.00 Szeged 3,174.000 95.000 91.5 Székesfehérvár 1,032,000 32.000 88.00 Szolnok 1,184.000 39.000 83.5 Szombathely 660.000 22.000 82.5 Újpest 2,690.000 63.000 117.00 Vác 596.000 21.000 78.00 Veszprém 584.000 18.000 90.00 Meg kell jegyeznem, hogy a még vízvezetékkel nem rendelkező városaink és községeink legtöbbjének sajnos nincs számottevő ipara. E részről tehát fogyasztástöbbletre csak kivételesen kell számítanunk. Egyébként is az ipari vízfogyasztás nem annyira a napi maximumot, mint inkább az évi átlagos fogyasztást emeli. A vízfogyasztás nagyságára az elmondottakon kívül a vízdíj magassága is befolyással van. Az olcsó víz növekvőleg, a drága csökkentőleg hat a vízfogyasztásra. Sajnos, olyan alacsony vízdíjra nálunk nem lehet számítani, mint amilyent néhány forrás és völgyzárógát vizét felhasználó külföldi vízműnél találunk (pl. Augsburg, Essen, Dortmund). így vízfogyasztástöbbletre e tekintetben sem kell számítani. A tapasztalat szerint hazai viszonyaink közepette a vízfogyasztásnak vízmérő órákkal való ellenőrzése esetén a napi átlagos vízfogyasztást 100 liter fejenkénti és naponkénti, a maximális napi vízszükségletet pedig 150 liter fejenkénti és naponkénti mennyiségben elegendő megállapítani. Ha azonban a vízfogyasztást nem mérjük vízmérőkkel, úgy a 100 liter naponkénti és fejenkénti átlagos, valamint a 150 liter fejenkénti és naponkénti maximális vízfogyasztást lényegesen meghaladó vízszükségletre is lehet számítani.