Vízügyi Közlemények, 1936 (18. évfolyam)

2. szám - V. Andor György: Városok okszerű vízellátása

198 foglaltatnak. Ezt figyelembevéve, a még ellátatlan 1 y

2 millió lélek számára építendő vízvezetékek létesítéséhez cca 110—-130 millió pengőre volna szükség. Ez mindenesetre tetemes összeg, úgyhogy, ha a fenti programmot belátható időn belül, tehát 25—30 év alatt meg akarnánk valósítani, évenként legalább 4—5 millió pengőt kellene vízvezetékek készítésére fordítani. Ha azonban a vízműépítés oly ütemben fog haladni, mint a háború befejezése óta tapasztalható, vagyis évenként átlag kb. 1 millió pengő fordíttatnék erre a célra, úgy a fenti célkitűzés megvalósítása a messze jövőre halasztódnék el. Az építkezéshez szükséges tőke előteremtése pénzügyi és közgazdasági probléma. A műszaki feladat e tekintetben az építkezések kifogástalan és gazdaságos keresztülvitelében, valamint a gazdaságos üzem megvalósításában áll. A következőkben különösen ez utóbbi feladattal kapcsolatos kérdéssel kívánok behatóan foglalkozni. Vízszükséglet megállapítása. A vízszükséglet megállapításánál az ellátandó lakosok számán kívül elsősorban az a körülmény van befolyással, hogy a vízfogyasztást vízmérő órák útján ellenőrizzük, avagy nem. Sokan vallják azt, hogy közegészségügyi szempontból az volna az ideális, ha a vízfogyasztást nem ellenőriznék és így a fogyasztóknak nem kellene takarékoskodni a vízzel. Azonban, ha a vízfogyasztást vízmérő órákkal nem ellenőrizzük, úgy rendszerint nagy a vízpazarlás, mint azt legtöbb vízmérő órával fel nem szerelt vízműnél lehet látni. Az I. táblázatban néhány város fajlagos vízfogyasztását közölI. TÁBLÁZAT. Város neve Házi csatlakozások száma Vízmérők száma 1927-ben a fejenkénti naponkénti fogyasztás liter Szeged 2,043 104 274 Győr 2,351 296 242 Miskolc 1,649 1,661 114 Debrecen 3,389 3,350 78 Pécs 3,298 1,651 80 Székesfehérvár 1,184 1,184 83 Sopron 1,660 1,660 72 Veszprém 1,196 686 82 jük az 1927. évről Farkas Imre műsz. tan. adatai után. A táblázatból világosan látható a vízmérő órákkal felszerelt és fel nem szerelt városok vízfogyasztása között fennálló nagy különbség. A vízpazarlásnak azonban csak kisebb oka az élénkebb vízhasználat, nagyobb részben inkább az, hogy a takarékosság nem lévén a fogyasztók érdeke, a hibás szerelvények kijavítása iránt nem történik intézkedés. A vízpazarlás pedig nemcsak az üzemi költségek emelkedése miatt károshanem a vízmű létesítési költségeinek szempontjából is. Ugyanis a nagyobb fogyasz, tás nagyobbméretű csőhálózatot és gépi berendezést igényel, vagy meglévő vízvezeték