Vízügyi Közlemények, 1936 (18. évfolyam)

2. szám - III. Vas Leó: A belhajózási utak jelentősége az ország közlekedési hálózatában

176 Magyarországnak egyik elsőrendű mezőgazdasági terméke a tiszavidéki búza, amely kitűnő minőségénél fogva versenyez a világon termelt legjobb búzafajtákkal. Ez a búzafaj a Tisza és síkföldi mellékfolyóinak völgyeletében, a Magyar Alföldön terem. Az alföldi magyar búza igen jelentékeny részét teszi a magyar kivitelnek. Feladatom gazdaság-földrajzi ábrázolására a mai világkrizist megelőző utolsó normálisnak nevezhető évének, 1929-nek búzaárait és szállítási díjait vettem alapul s meg fogom állapítani, hogy a már régebben tervezett Duna-Tisza közötti hajózócsatorna megépítése esetén mennyivel nagyobb árakat kaptak volna 1929-ben búzájukért a magyar Alföld gazdái, az akkor valóban elért búzaárak helyett. Evégből fölrakjuk a térképre az 1929. év szeptemberében a magyar Alföld 25 állomásán a 79 kg/hl súlyú, szabvány minőségű búza átlagos árát, amely ár 19-20 (Vésztő) és 21-25 P (Szeged) között váltakozott. Azután 19-50—21— P-ig 50 fillérenkint változó vonalakkal összekötjük azokat az interpolálással megkeresett pontokat, melyeken 1929 szeptemberében ugyanazokat az árakat fizették a hektoliterenkint 79 kg/hl súlyú, szabványminőségű búzáért. így ábrázoljuk a magyar Alföldön az 1929. év szeptemberében valóban elért búzaárakat (5. ábra). Ismerjük az 1929 szeptemberében a vizsgált 25 állomásról Bécsig, a magyar búzakivitel kezdőpontjáig érvényben volt s fizetett valóságos fuvardíjakat (átlag 3-66 P/q). Kiszámítjuk, hogy az 1929 szeptemberében érvényben volt hajószállítási díjakat figyelembevéve, a vizsgált 25 állomásról — föltételezve, hogy a Duna— Tisza között tervezett hajózó-csatorna megépült volna — mibe került volna a búza szállítása Bécsbe. Az így kiadódó q-kinti átlagos fuvardíj 1-11 P/q. / 5. ábra.