Vízügyi Közlemények, 1936 (18. évfolyam)

2. szám - III. Vas Leó: A belhajózási utak jelentősége az ország közlekedési hálózatában

175 Az új víziút hatásának megállapítása végett kiindulhatunk abból a feltevésből is, hogy a termelési helyekből álló forgalmi területet változatlanul hagyva, keressük, hogy az új csatorna nyújtotta szállítási előnyök folytán erről a területről mennyivel messzebbre lehet versenyképesen szállítani az árut, vagyis, hogy menynyivel növekszik a versenyképes fogyasztó terület. Ennek a kérdésnek az elemzésénél tulajdonképen minden egyes termelési helyre vonatkozólag meg kellene állapítani, hogy az új víziút megépítése előtti helyzetben milyen legtávolabbi fogyasztó helyekre jutott el versenyképesen az áru és hogy az új víziút igénybevétele esetén ezekre a fogyasztó helyekre való szállítás költsége mennyivel kevesbedett. A szállítási költségben elérhető T megtakarítás háromféle alakban nyilvánulhat meg: 1. A termelő és részben az exportáló nyeresége; 2. a fogyasztó terület nem bővül ugyan, de az olcsóbban szállított áru versenyképesebb a kiterjedésében változatlanul maradt fogyasztó piacon; 3. a megtakarítás továbbszállítás költségeire fordíttatik és így az áru valamilyen l"

h hajóúttal, l"

v vasúti úttal és l"

k közúton teendő úttal tovább juthat. A T megtakarítás és a l"

h, l"

v, l"

k úthosszak között a T h l\ + « l"

v + к l"

k T > h (l\ + >, l"

v + e l\) (10) összefüggés áll fenn, melyből l"

h és l"„ a hajó- és vasútállomások ismeretében könnyen megállapíthatók, az l"

k közúti szakasz pedig az _T-h (l"

h + >,rj k~ 7 (11) egyenlettel számítható. Amint már említettük, részletes vizsgálat esetében a T megtakarítás értékét tulaj donképen minden egyes termelő helyre vonatkozóan meg kell határozni, általános megállapítások céljára azonban ezt a megtakarítást úgyis lehet tekinteni, mint az új víziút igénybevétele folytán annak Б végpontjáról A végpontjára való szállításnál mutatkozó megtakarítást és a (10)—(11) egyenletekbe ezt az értéket kell helyettesíteni. Az itt vázolt eljárással a tervezett víziúthoz tartozó forgalmi (termelő) terület és a fogyasztó terület növekedésének határvonala bármely esetben szigorúan mathematikai alapon megállapítható. * * * Bármely ország közlekedési politikájában a belhajózási utak jelentősége akkora, mint amennyi előnyt a közgazdaságnak juttatni képesek. Az alábbiakban arra törekszem, hogy a belhajózási utak által a mezőgazdasági termelésnek jutó kedvezőbb fuvardíjtételek illetve az általuk a termelőhelyen elérhető áremelkedés eredményét személtető módon fejezzem ki. Alkalmasnak mutatkozik e célra a gazdaságföldrajzi ábrázolási rendszer. Ecélból a térképre átviszek olyan gazdasági jelenségeket, melyek a föld képére felrajzolhatók, bár azon valóban nem láthatók. Ez azért lesz lehetséges, mert ezek a jelenségek az egyes földrajzi helyekhez bizonyos mértékig kötve vannak. Pontosabban megadva, feladatomnak tekintem egy hajózó csatorna megépítése következtében valamely vezető mezőgazdasági termék árában a termelés illetve első értékesítés helyén elérhető ár javulásnak gazdaság-földrajzi ábrázolását.